A Margitsziget története

A Margitsziget elődje egykor a Duna középfolyásában kavicshordalékokból alakult ki. A több darabból álló szigeten a rómaiak az aquincumi erődrendszer bástyáit építették fel.

Később az Árpád-házi királyok korában, az akkoriban Nyulak szigetének nevezett földdarabon, a római őrtornyok falát felhasználva kolostorok és templomok épültek. 1252-ben IV. Béla kolostort építtetett a domonkos apácáknak, akik közé Margit királyleány is tartozott. A király és a királyné sokszor időzött a szigeten, s ez a szokás a főemberek között is divatba jött. Margitot 1271-ben bekövetkezett halála után hamarosan boldoggá avatták. A szigetet róla nevezték el Margitszigetnek. A kolostor romjait ma is megtalálhatjuk a középső részen.

Buda török kézre kerülését követően a török megszállók használták a szigetet. Buda visszafoglalása idején területén állandó harcok dúltak. Stratégiai szempontból a hely mindig nagyon fontos szerepet játszott, mert itt lehetett a Dunán legkönnyebben pontonhidat építeni a két part között. Buda visszafoglalása után a keresztény seregek lőszerraktárt, majd hadikórházat rendeztek be a földcsíkon.

Az 1796-ban megválasztott József nádor nemcsak használója, hanem birtokosa is lett a szigetnek. Ekkor kezdődött el egy új korszak: mert a nádor nyaralót, kertészetet, tánctermet építtetett és a szigetet a látogatók csónakkal rendszeresen felkeresték. Egy alkalommal például három uralkodó - az orosz, az osztrák és a porosz - tartózkodott egyszerre a pihenést és kellemes szórakozást nyújtó zöld területen. Az 1840-es években már megjelent a többi szórakozás mellett a sport is, amikor Széchenyi István kezdeményezésére a Margitsziget mellett evezős- és úszóversenyeket rendeztek.

1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. Ybl Miklós az egész szigetre kiterjedő tervet készített, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is.

A parkrendezést József nádor eredeti kívánsága szerint folytatták, virágok, platánok, tulipánfák, ostorfák és tölgyfák telepítésével. Ez utóbbiak alatt sokat üldögélt élete alkonyán Arany János is. A sziget ekkoriban még két különálló részből állt, és jóval keskenyebb volt. A két részt 1890-ben feltöltéssel egymáshoz kapcsolták, és a nyugati és keleti partot is feltöltötték, így több mint százezer négyszögöllel megnövelték a területet. A munkálatok mértékét mutatja, hogy a feltöltés előtt például a Nagyszálló még közvetlenül a parton állt.

A fejlesztések ellenére még mindig csak csónakkal vagy hajóval lehetett átjutni a szigetre. Az 1876-ban elkészült Margit-hídhoz csak 1900-ban épült meg a levezető szárnyhíd. A hídról levezető út és az alsószigeti vendéglő között fedett sétány épült.

1869-től lóvasút járt az alsó szigetcsúcstól a felsőszigetig. Ez a lóvasút 1928-ig közlekedett mint a leghosszabb ideig szolgáló budapesti járat. 1928 óta autóbusz szállítja a közönséget a lovak helyett.

A sziget divatos kirándulóhely lett. A gyógyvízzel élők nagyobb része naponta átkelt az ivó- és fürdőkúra kedvéért. A tehetősebbek szállodai szobát vagy villát béreltek gyógyulást, pihenést remélve. A vendéglőkben cigányzene vagy katonazene szólt, de vezényelt itt Lehár Ferenc is. Néhányan a sziget "szerelmesei" közül: Jókai Mór, Prielle Kornélia, Lotz Károly, Kamermayer Károly (főpolgármester), Korányi Sándor, Szarvas Gábor, Jászai Mari, Wekerle Sándor, majd később: Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Nagy Lajos és Krúdy Gyula.

Gróf Esterházy Miksa kezdeményezésére 1875-ben megalakult - sportbarátok közreműködésével - a Magyar Athlétikai Club. 1900-ban az akkor divatos svájci stílusban megépült a MAC margitszigeti sporttelepe.

Az első világháború után 1921-ben készült el az ország első strandfürdője, a Palatinus. Szintén ezekben az időkben alakították ki a nyugati parton a lovaspólópályát és a teniszpályát.

A feltöltött területen 1930-ban épült meg a versenyuszoda, amit Hajós Alfréd építész, az 1896-os olimpia úszóbajnoka tervezett. A ma Hajós Alfréd Uszodaként vagy Sportuszodaként emlegetett vöröstéglás épületet 1937-ben nyitott versenyuszodával bővítették.

Az 1930-as években épültek meg a klubházak, a szabadtéri színpad és a vasbeton elemeivel úttörőnek számító víztorony. Ekkor készült el az északi részen Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester múlt századi munkájának rekonstrukciójaként a zenélő kút is.

A második világháború óriási károkat okozott: nem csak a növényzet, de az egykori épületek java része is teljesen elpusztult. Aki ma jár a Margit-szigeten már nem találkozhat a fenti sorokban leírt épületek többségével.

A terület napjainkban a főváros XIII. kerületének része. Mai funkciója: mint a a főváros belterületének legnagyobb zöld felülete, elsősorban a levegő tisztítása, valamint sportolási lehetőség, és népszerű családi kirándulások, rendezvények helyszínének biztosítása.

Forrás: Gál Éva: Margitsziget, Századvég Kiadó, 1993

 

Egy terv, ami nem valósult meg: Felhőkarcoló a Margit-szigeten

Népszabadság - 2001. december 28. - Szerző: N. Kósa Judit

Képzeljék csak el: a Parlament előtt kiállnak a Duna-partra, és végigtekintenek az önök elé táruló panorámán. Balra ott a Várhegy, szemközt a Víziváros, jobbra a Margit híd. Mögötte pedig, a Margit-szigeten a Palatinus Szálló szökken az ég felé: hetvennyolc méteres toronyház huszonnégy emelete várja csodálatos kilátással a vendégeket.


Történhetett volna így is. 1969-ben a Középület-tervező Vállalat elkészítette a Margit-szigeti gyógyvizet kiaknázni hivatott fürdőszálló terveit. Egyre sürgetőbbé vált ugyanis egy olyan létesítmény megépítése, amely nemcsak a fővárost sújtó szállodaiszoba-ínséget enyhíti, hanem azokat is vonzza, akik különféle nyavalyáikra keresnek enyhülést a meleg vízben. A Margit-sziget ideális helyszínnek kínálkozott, hiszen ott a második világháború előtt még egy fényűzően berendezett gyógyszálló, egy szanatórium, egy vízgyógyintézet és két, egyenként százszobás szálloda állt a tehetős vendégek rendelkezésére. Mindebből a háború utánra alig maradt valami, akárcsak a vendéglőkből, kávéházakból és az elegáns táncos szórakozóhelyekből.
Még negyed század elteltével is az volt a legsürgetőbb kérdés, hogy miként lehet pótolni mindazt, ami elveszett. Világos volt, hogy ki kell használni a szigeti gyógyvizeket, s velük a budai és pesti belváros közelségét. Fürdőszállót terveztek tehát, olyan létesítményt, amely a kúrát áhítóknak és a szórakozni vágyóknak is ideális körülményeket kínál. A Palatinus Szálló helyszínéül az Úttörőstadion és a Nemzeti Sportuszoda közötti területet jelölték ki. Úgy tervezték, hogy épp átellenben legyen a Lukács uszodával és a Császár fürdővel, amelyeket a szállóvendégek a kifejezetten e célra létesített átkelőhajóval könnyedén megközelíthettek volna.


Tegyünk hát egy képzeletbeli sétát a soha föl nem épült szállodában. Látják a rengeteg üveget? A huszonnégy emeleten négyszáz szoba kapott helyet, összesen nyolcszáz ággyal. Minden emeleten van egy lakosztály is, de az olcsóbb szobákból is pompás a kilátás: a fal gyakorlatilag csupa ablak. A toronyházat úgynevezett lepényépülettel vették körül. A főbejáraton keresztül a tágas előcsarnokba jutunk, itt van a porta, itt található a pénzváltó, az ajándékbolt, a posta, és mindazok az üzletek, amelyekre a szállóvendégeknek szükségük lehet. Az előcsarnokból nyílik a cukrászda és a társalgó is. Mindhárom helyiségnek üvegből van a fala, sőt ezek az elemek nyáron eltávolíthatók: a vendég úgy érzi, mintha kint ülne a Margit-sziget fái között.
Fél emelettel följebb kaptak helyet a különtermek, de innen lehet bejutni a hatalmas, több részre osztható étterembe is. A terem különlegessége, hogy két oszlopra támaszkodva a park, sőt a Duna fölé nyúlik. Az éttermet körülölelő teraszról a vendég egyenesen a kerthelyiségbe sétálhat. Ekkora szálloda persze elképzelhetetlen mulató nélkül; a tervezők azonban ügyeltek arra, hogy a tánczene ne zavarja a szigeten pihenők nyugalmát. Az ellipszis alakú termet kupolával fedték le, és tökéletesen hangszigetelték. Sétánk utolsó állomása - mi más lehetne - a fürdőkomplexum. A szállóval egybeépült medencékben a sziget híres termálvizében úszhat a nagyérdemű, de igénybe veheti akár a kádfürdőket és a terápiás kezelőhelyiségeket is.


Nem sokkal azután, hogy a fent idézett összefoglaló 1969 júniusában megjelent a Budapest folyóirat hasábjain, a Fővárosi Tanács is megtárgyalta a Margit-sziget fejlesztési tervét. 1970-ben eldőlt: a sziget úgynevezett kultúrpark lesz, ahol sportlétesítmények is helyet kapnak, de könyvtár, koncertterem és kiállítócsarnok is épül. A tervben hangsúlyosan szerepelt egy új gyógyszálló, amelynek helyét immár a Nagyszálló mellett jelölték ki. Toronyépületről akkor már szó sem esett.
Harminc év telt el, amíg újra komolyan szóba került egy harmincszintes magasház megépítése, ezúttal az Árpád híd pesti hídfőjénél. De csak álljanak ki a Parlament elé, és pillantsanak végig a panorámán: látni fogják, még mindig lapos

 

A Margitszigeten nem épül újabb hotel Metro 2001.09.07.

Egy ötven-hatvan szobás szállodát építene a Margitsziget Árpád hídi végére egy vállalkozó. Az újabb szálloda létesítéséhez azonban a terület egyik tulajdonosa, a főváros nem járult hozzá.

 

A Taverna tulajdont szerzett a szigetből Metro 2001.01.15.

A Taverna Szálloda és Étterem Rt. tulajdonjoga a margitszigeti Casino alatti földdarabra nem veszélyezteti a sziget zöldterületeit, mondta Tárnoki László, a társaság vezérigazgatója. A Fővárosi Bíróság helybenhagyta a BM határozatát, amely a társaság tulajdonába adta a Casino alatti földdarabot.Tárnoki elmondta, hogy a bírósági ítéletet cégük úgy értelmezi, hogy az csak az építmény alatti területre vonatkozik.

 

Összetapossák a szigeten a gyönyörű virágokat Metro 2001.08.24.Tamási Lászlóné

Múlt héten kisétáltunk a Margitszigetre, ahol a kisállatkerttől befelé van egy pázsit, melyre körkörösen gyönyörűen vannak kiültetve a virágok, remek fajta- és színösszeállításban. Meglepve láttam azonban, hogy egy fiatal pár babakocsit tolva sétált a gyepen, és sajnos követte egy másik kisgyerekes pár is. Az anyuka a pompás virágokon átugrálva közlekedett.A Margitszigeten nagyon sok helyen rá szabad lépni a fűre, le is lehet telepedni, de itt nem. Csodálkozom, hogy ezt egyesek nem érik föl ésszel. Jó lenne védeni ezt a helyet, hogy még sokan gyönyörködhessenek a szigetre látogatva a virágok színpompájában.

 

Kispofon

Népszabadság 2002. március 14. (TÜDŐ-SZŰRŐ)

A sorompó után nem sokkal, azon a helyen, ahol Pista bácsival 1977-ben egy akkora lepkét láttunk virágport szívogatni, hogy - miként Pista bácsi fogalmazott - pontosan ki lehetett venni a benne ülő pilóta arcát, most két üzletember és egy tábla állt. Elektromos kisautó egy órára 3900 forint, fél órára 2700 forint, olvastuk a táblán. Gyalogolni jó - idézett egy nagyot Pista bácsi, aki utált gyalogolni, viszont kiszámolta, hogy ha négy óra hosszat nem kisautózna, bőven megvehetne egy jó választási malacot.Margitsziget pesti oldalán indultunk északnak, a távoli zenélő kút felé, amely Pista bácsi szerint zenél, szerintem viszont nem. Egy kispofonba fogadtunk.

A sétány szélét beláthatatlan méretű kutyakulák szegélyezték, egészen a tűhegyes Pest-Buda emlékműig, amelyre augusztus huszadikán óriási szivacsgolyót húznak az ejtőernyősök miatt; az emlékmű körül - amint arról lapunkban korábban beszámoltunk - árvácskák kerültek kiültetésre nagyon akkurátusan, piros-sárga-kék összeállításban, hogy mindenkinek Budapest zászlaja jusson eszébe, aki éppen arra jár. - Foarte frumos - suttogta egy román turista; el volt ragadtatva, de majdnem elcsapta egy elektromos kisautó, és attól kezdve nem.Hamarosan elértük a szökőkút akna sújtotta maradványait, amely körül viszont olyan gyorsan szaladt körbe-körbe egy városi megbízott szélesre tárt sárga köpenyben, hogy sikerült teljesen eltakarnia a külföldiek elől, akik mit sem vettek észre a jó öreg háborús mementóból. Később jó karban lévő örökzöldek között haladtunk el, volt köztük egy olyan szép darab, hogy ha arra megy Jánoska, szakajt egyet róla.

A bokrok alján viszonylag kevés szemetet fedeztünk fel, talán a rengeteg drótkukának köszönhetően; pár száz papír zsebkendő azért ide is jutott abból a fajtából, amit hiába dobnak a kosárba, kiugrik belőle, lefekszik a talajtakaróra, és soha többé nem akar felkelni.A kaszinó háta mögött Pista bácsi lábán átment a Mirr Murr nevű bringóhintó, de nem vette fel: cserbenhagyta. Pista bácsi nekiesett a kerítésnek, amely mögött két kutya acsarkodott, akkorák, hogy csak egyes részleteik fértek bele a látómezőnkbe: ők ették meg a szökőkút egy részét. Hamarosan ismét ligetbe jutottunk, határát egy összefújkált áramszekrénynyel, két köbméter hulladékkal, egy törött üvegtáblával és egy hanyatt döntött rent a bike feliratú táblával jelölték meg az őslakók. Lenyűgöző méretű és formájú fákat láttunk, aztán megint egy csoport üzletembert, akik egy napernyőnek, egy nejlonterítőnek, egy közpadnak és körülbelül ötezer forint értékű árunak köszönhetően újszerű német kombival róhatták a sziget gyepét.

A kisállatkertet - miként arról már ugyancsak hírt adtunk - éppen felújítják, lakóit szeptemberig a nagy Állatkertben és szakszerű gondozásra képes magánszemélyeknél üdültetik; a drót mögött, egy ketrecben néhány galambot lehetett nézegetni, ezekkel errefelé nehéz komolyabb érzelmeket gerjeszteni. Arrébb földbe ágyazott, számozott betonkockákat fedeztünk fel, azt jelezték, hogy régen hol voltak a vízkivételi helyek. Működő csapot nem észleltünk, ami szerencse, mert vécét sem.Hamarosan megérkeztünk a híres kolostorromhoz, ahol a sziget névadója nyugszik, később pedig mellszobrok között találtuk magunkat. A bokrok közül felbukkanó Ady Endre szemére, ahol bőven volt hely, alkoholos filccel pupillát festettek, József Attila negyvenkét évesnek bizonyult, Lyka Károlyt pedig ellopták. Vetettünk egy pillantást a világ legszebb víztornyára, majd kisvártatva elértük dr. Lux Károly Szent Mihály-kápolna című alkotását, amelynek oldalában kivájt pillepalackokból konstruált madáretetők libegtek a fákról.

Innen már csak egy ugrás volt a bádogszellőzőkkel szerelt hangulatos, elegáns Nagyszálló, amelyet szintén megbámultunk, és már látszott a másik szálló, az újabb, amelynek teraszán régebbi filmekben gyanús nyugati egzisztenciák úgynevezett dobozos sört ittak tükrös napszemüvegben és gyíkos pólóban. A kakiszerű ázalékkal feltöltött, most éppen kicsit büdös tó partján álló, visszafogottan ápolt téglaépületben találtunk egy vécét, hurrá. Túloldalára büfét installáltak, ahol félliterenként kétszáz forintért árulták a szomszédban feltörő vizet.Már emeltem a tenyerem, Pista bácsi pedig kezdte behunyni a szemét, amikor hirtelen mégis megszólalt a kút: pár taktust játszott csak, de hiába, határozottan zenélt. Pista bácsi vigyorogva intett, hogy akkor szerva ott.

 

Galéria a víztoronyban

Népszabadság 2002. május 2.


Egész napos programsorozattal nyitott meg tegnap a Kilátó Galéria a Margit-szigeti víztoronyban. A kiállítóhelyre október közepéig szerveznek programokat, mivel nem fűthető az 1911-ben épült ipariműemlék-épület, amely tulajdonképpen az ország első vasbeton építménye.

A tegnapi Margit-szigeti víztoronymajális vizuális nevelési és kreatív gyerekprogramokkal kezdődött, amelyet a Bran és az Abraxas nevű együttesek koncertje és Danczi Csaba flamencoimprovizációi követtek. A nap fénypontja természetesen a délután öt órakor megnyíló Torony Galéria és a képzőművészeti kiállítás ceremóniája volt, amelyet hajnali kettőig vetítéssel egybekötött toronybuli zárt.

Az első két hét műsorát, Víztorony Program címmel, az ArtABC összművészeti fórum állította össze. A tegnap nyílt tárlaton május 14-ig több mint hetven ismert és fiatal képzőművész alkotását állítják ki a toronyban. A tárlat témája a globalizáció és a világbéke fogalmait feszegető Bábeli torony motívuma, amelyre részben meghívott, részben pedig a nyilvános pályázaton nyertes művek kerülhettek be. Rohonyi Péter szervező elmondta: fontos, hogy a társművészetek is bekapcsolódjanak a programba, így koncertek, színházi előadások és performance-ok, filmvetítések, irodalmi beszélgetések is színesítik a kínálatot. Így végül körülbelül százhúsz alkotó vesz részt a programsorozaton.

Holnap este nyolc órakor például Hogyan épül a torony? címmel Bodor Béla író, Hajdu Szabolcs filmrendező, Németh Gábor író, Schilling Árpád színházrendező, Szemadám György képzőművész, Szilágyi Ákos költő és Tihanyi László zenész vallanak a művészi alkotás útvesztőiről. Érdekesnek ígérkezik a május 11-én szombat délután öt órára meghirdetett Hány nyelvet beszélünk magyarul? című beszélgetés. Ennek témája a szubkulturális csoportnyelvek, amelynek útvesztőit Kövecses Zoltán szlengszakértő, Mártonfi Attila nyelvész és Vágvölgyi B. András újságíró vitatja majd meg a jelenlévőkkel, akiknek aktív közreműködésére mindenképpen számítanak.

 

A Szent Margit-legendától a Chicagóig

"A sziget sejtelmesen susogó fái közt a legváltozatosabb programot fogja élvezni a főváros zenekedvelő közönsége"

Népszabadság 2002. június 28. Szerző: Alpár Ágnes

A Margitsziget múltjának történelmileg is megfogható emlékei csaknem két évezredesek. Természeti szépség, gyógyító hőforrások, történelmi légkör, művészeti és irodalmi emlékek, kulturális, szórakozási, üdülési és sportlétesítmények, sokrétű vendéglátás - ennyi kincs van együtt a világ egy kicsiny darabján, 166 holdnyi területen. Körülöleli a hömpölygő folyam és a körülölelt szigeten egybefolyik múlt, jelen, jövendő. A világváros kellős közepén darabka őstermészet. Hangulata megejti a ma emberét is. Emlékeztet Arany Jánosra, kinek utolsó remekei itt születtek. Hívei közé tartozott Jókai Mór. A szigetrajongást Bródy Sándor öt fia közül Hunyady Sándor örökölte, Molnár Ferenc itt írta két darabját is, s a századforduló poétái közül Szép Ernő is több verset írt sokféle arcáról.

A sziget történetét említve szólhatnánk a MAC-pályán rendezett Csongor és Tünde táncjáték, az Antigoné avantgárd jellegű előadása, vagy Bródy István szigeti Scala Színházáról, de az igényes, közönségvonzó és idegenforgalmi szempontból is jelentős szabadtéri játszóhelyet csak 1938-ban építették meg. A legmegfelelőbb helynek látszott a Víztorony környéke, mert ez a sziget legmagasabb pontja, emellett egyik legcsendesebb, legvédettebb, legmelegebb része. Arany János tölgyfái és a romok közelsége, a tradíció és a történelmi háttér is alkalmassá teszik szerepére. A tervet Kaffka Péter készítette: körülbelül 4 ezer nézőnek, 50 méter mélységű színpaddal, az épületet a bokrok között helyezte el, fedett sétány is készült hozzá. Megépült és 1938. június 18-án megnyílt tehát a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, s felhangzottak Vörösmarty és Arany szavai.

A megnyitás eseményének exkluzivitását hangsúlyozta a Szent Margit-legenda előadása az arisztokrácia fiatal tagjainak közreműködésével, Oláh Gusztáv irányításával. A következő évadban megismételték, csakúgy, mint a Szentivánéji álmot, a Csongor és Tündét és a János vitézt. A sziget akkor előkelő hely volt, luxusintézmény.

A színpadot 1943-ig önálló igazgatóság vezette, műsorán főként a Nemzeti Színház és az 1933-ban alakult Magyar Operabarátok Egyesülete pártfogása alatt az Operaház felújításai és bemutatói szerepeltek. Ha végigtekintünk - akár napjainkig is - nyári műsorajánlatán, két-három prózai klasszikus előadáson kívül szinte kizárólag zenés műfajokat látunk. Az első évadok nagy reprezentatív előadásai és előadói után 1943-ban Fényes Szabolcs művészeti irányításával a könynyebb műfaj került előtérbe. A nagy attrakció Lehár A víg özvegy című operettjének bemutatása volt, amelyet végre egyszer sem mosott el az eső. Merthogy minden szabadtéri színpad fölött ott lebeg Damoklesz kardjaként a közelgő vihar, és a rendezés fohásza: legyen derült az égbolt, s csillagos a nyári éjszaka!

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad súlyosan megrongálódott a második világháború alatt. Csak 1949-re építették újjá: "Az újjáépített színpad 3700 személyes lett, 24 reflektor ontotta a fényt, 230 lámpa szolgáltatta a fényfüggönyt, 8 mikrofon tette tökéletessé a hangberendezést. A zenekari árkot fával bélelték, s a színpad számára egy 180 négyzetméteres táncparkettet is építettek. Egyébként a színpad füves volt. A vadregényes környezetben a sziget sejtelmesen susogó fái közt a legváltozatosabb és legszebb programot fogja élvezni a főváros zenekedvelő közönsége" - így a krónika. A megváltozott társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok között megváltozott a műsor is. A sziget szabaddá tételével (eltörölték a belépődíjat) a színpadot is hozzáférhetővé akarták tenni a nagyközönség számára. 1949. augusztus 6-ra elkészült a színpad, amelynek első bemutatója Szív küldi szívnek címmel nosztalgiás sanzonest volt.

Az első három évad műsora meglehetősen vegyes volt, később, amikor a színpad igazgatását az Operaház vette át, daljátékok, operák, operettek kerültek színre, mindig elsőrangú szereplőkkel és karmesterekkel. Tíz évig az Operaház nyári színpadaként működött, de az újjáépítéstől a Nemzeti Színház társulata is újrajátszotta a Szentivánéji álmot, a Csongor és Tündét, Az ember tragédiáját.

A túlhajtott tempó és a fővárosban gomba módra elszaporodó szabadtéri színpadok hatására a szigeti színpad három évre bezárult. 1965-ben a Fővárosi Tanács vette kezelésbe, s megalakította a Fővárosi (később: Budapesti) Szabadtéri Színpadok Igazgatóságát. Történetét ettől kezdve az egyes igazgatókhoz kötődő és egyre kiteljesedő műsorpolitika korszakolta. Kiváló színházi vezetők fémjelezték a következő húsz év igazi szabadtéri élményeit, felejthetetlen estéit. A színpad "nagykorúsága" több külföldi vendégművész és a hazai kitűnő énekesek fellépéséhez, vagy Markó Ivánék balettjének felejthetetlen bemutatkozásához fűződik.

Akár a vendégszereplők, vendégegyüttesek felsorolása is hosszú oldalakat tenne ki, illetve megtöltötte az 1995-ben megjelent részletes, kitűnően szerkesztett kötetet (dr. Cenner Mihály és Sárdi Mihály), amelyből szinte mindent megtudhatunk a Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetéről.

A szigeti színpad műsorából 1986-ban emelkedett ki először új műfaj - a rockopera - bemutatása. Az 1962-66 és 1970-84 közötti rekonstrukciókkal járó szüneteltetés óta viszont minden nyáron várja a csillagos ég, hogy a nézőtér megteljen.

Mi az, ami a szabadtéri színházat teljes mértékben megkülönbözteti a kőszínházaktól? Elsősorban két speciális sajátosság: egyrészt a szabadtéri társulat nem színházi közösség a szó hagyományos értelmében, hiszen nem játszik egész évben folyamatosan, másrészt a produkció rendkívüli mértékben kiszolgáltatott az időjárásnak. És mégis! Ha igazi művészi hittel, alázattal és a sikerhez elengedhetetlenül szükséges együtt gondolkodó, lelkes kiszolgáló apparátussal jön létre az előadás, a "csoda" nem maradhat el.

 

Tamburás öreg úr a Szigeten

Százhuszonöt éve születtek az Őszikék

Népszabadság 2002. július 12. Szerző: Torda István

"Az öreg úrnak van egy tamburája,S mikor az íhlet s unalom megszállja,Veszi a rozzant, kopogó eszközt múlatja magát vele négy fal közt." kep
Százhuszonöt éve, 1877. július 12-én írta be kapcsos könyvébe ezt a szép verset Arany János. A régi dallamokat idézgető tamburás öreg úrban magát festette le, de a szelíd öngúny nemcsak a költőnek, hanem - bármily meglepő - a muzsikusnak is szólt. Hűvös, esős időben Arany ugyanis lemondott szokásos sétájáról a Margit-szigeten, inkább a szobájában maradt, elő-elővette a hangszert, amellyel családja lepte meg (tudták, hogy diákkorában gitározni tanult), hogy vidám és bánatos dalokat szólaltasson meg rajta, köztük legkedvesebb nótáját: "A vasvári verebek - Sok malomba járnak..."Áldott nyár volt Arany János életében 1877 nyara. Tizenkét éve irányította már az Akadémia főtitkáraként az intézmény adminisztrációját és pénzügyeit. A megerőltető munka mellett sokat betegeskedett, korántsem túlzás, amit játékos rögtönzésében elősorolt: "Szenvedek én egyben-másban / Vén hurutban, fulladásban, / Rokkant ideggyengeségben, / Félvakságban, siketségben, / S impertinens dicsőségben."Állásáról már korábban le akart mondani, és most, hogy betöltötte a hatvanat, végre engedtek kívánságának. Fizetését, amely az alapszabályok értelmében haláláig járt volna, többé nem vette föl, de lakását az Akadémia palotájában megtartotta.

"Úgy élt a fővárosi modern életmód ezernyi szüksége, kényelme, igényei közepett - írta apjáról Arany László -, hogy remete sem élhetne egyszerűbben. Amit maga megcsinálhatott, nem adta ki kezéből... Nagyon óvakodnia kellett a széltől, mert baját minden csekély meghűlés tetemesen súlyosbíthatta. Azonban ablaka az épület külső oszlopai s díszítményei között oly mélyen esett, hogy ott a szélnek se erejét, se irányát megítélni nem lehetett. Készített tehát magának egy szélmérő alkotmányt, picike fehér lobogót varrt egy félrőfnyi hosszú drótnyélre, s ezt külső ablakán függő hőmérőjéhez erősítette... E készüléket e szavakkal mutatta be nekem: Nézd, itt van az én utolsó művem."Hogy mégsem a szélmérő lett Arany János utolsó műve, az ennek a nyárnak is köszönhető. Néhány év óta orvosai tanácsára Karlsbadban kúrálta máj- és epebántalmait, most azonban, viszszariadva az út fáradalmaitól, feleségével és az immár tizenkét éves Piroskával - lánya halála után náluk nevelkedő unokájával - a Margit-szigetre költözött. Az Ybl Miklós tervezte Nagyszállóban béreltek két szobát, a Dunára néző oldalon. Megszabadulva a hivatal nyűgétől, nagy séták közepette, ősfák árnyékában, Arany ismét kedvet érzett a versíráshoz.

"Akkor nyáron - emlékezett László fia - a Margit-szigeten két hó alatt több költeménye készült el, mint huszonöt év óta összesen. Kedvvel, kitartással, mondhatni "egy lélekzet alatt" megírt egy egész sorozat lyrai verset, balladát, genret."A kulccsal zárható, barna bőrkötésű könyvet, amelybe a verseket másolta, Gyulai Pál ajándékozta neki, még 1856-ban. Most újra elővette. "Uj folyam", írta a versek fölé, mellé később ceruzával odaírta: "Őszikék". Az első bejegyzés (A lepke című vers) dátuma 1877. július 3-a, az utolsóé (En philosophe) 1880. december 10-e. Ötvenegynéhány költemény, köztük az Epilogus, a Vásárban, meg a legszebb balladák: Tengeri hántás, Híd-avatás, Vörös Rébék, Tetemre-hívás. "Az Őszikék nemcsak egy megtört... aggastyán hattyúdala, hanem egy gúzsait lerázó, magát és költészetét megújító lángelme remeklése" - írja Keresztury Dezső Arany-monográfiájában.

Ott sorakoznak a kapcsos könyv lapjain a szigeti zsánerképek is. Szóba elegyedik a kertésszel (Semmi természet!). Megörökíti az öreg pincért, aki az ebédet szolgálja fel állandó asztalánál a Nagyvendéglő (a későbbi Casino) teraszának szélvédett sarkában. Bejárja a Margit-sziget minden zegét-zugát, még vázlatot is készít a kanyargó utakról, ahová berajzolja kedvenc padját, a "Dichterbank"-ot."Tetszett ez a játék; könnyen és szabadon dolgoztam, mert közönségre való tekintet nélkül felvettem, sorra megénekeltem beteges élményeimet, panaszaimat, öreg korom apró emlékezéseit" - számolt be Gyulainak az Őszikékről, amelyeket eredetileg nem is akart közreadni.

kepFelesége és fia unszolására aztán mégis megnyitotta a kapcsos könyv zárját, és 1878 januárjában a Budapesti Szemlében megjelent az első darab: "A tölgyek alatt / Szeretek pihenni, / Hova el nem hat / Város zaja semmi..."Arany nehezen szokta meg a zajos várost. Amikor 1860 tavaszán családjával Nagykőrösről Pestre költözött, a Három-pipa (a mai Erkel) utca és az Üllői út sarkán álló épület második emeletén bérelt négyszobás lakást. Itt nem sokáig volt maradása, mert a házat - mint Tompa Mihálynak írta levelében - "többnyire oly nép lakja, mely ököllel szokta ügyes-bajos dolgát igazítani egymás közt. Szóval oly ház ez, hol szemünkbe mondják, vagy beizengetik, hogy itt minden lakó becsületes, csak mi nem". Nem messze, az Üllői út 7. szám alá költözött, onnan pedig, amikor Szalay László utódaként az Akadémia titkára lett, a Duna-parti palotába.A Margit-szigeten sem lett hűtlen kedves Városligetéhez. Erről a kapcsos könyv is árulkodik: "Kimentem a ligetbe újra / Hosszacska távollét után, / Hogy lássam: fűve, berke, útja / Minő hatással lesz reám." (Ének a pesti ligetről). Az épülő Sugár úton lóvasúttal utazott (nemegyszer Deák Ferenc társaságában) a ligetbe, amelynek két pontját kivált szerette. A Páva-szigetet a Városligeti tóban, meg azt a helyet, ahol Horváth Jakab sírja állt. A szabadgondolkodó ügyvéd a városnak adományozta kertjét, azzal a kikötéssel, hogy oda temessék, és a sírkövére annyit írjanak: Fuit (Volt).Arany is így fejezi be a verset: "Neved csak az, mit e ligetben / Egy sírkő rád olvas: fuit."Még öt szép nyár adatott meg Arany Jánosnak.

A nem látók válogattak hangot, Metro 2000.11.10.

Budapest jellegzetes hangjaiból akusztikus CD-t készítettek Egy nagyváros hangjai címmel azoknak, akik a különlegességeket szeretik. A felvételek eredeti helyszíneken készültek, így többek között fel lehet ismerni a villamos hangját a Nyugatinál, a kocogókat a Margitszigeten, a sétahajót a Dunán.A hanganyag összeállításában segítettek azok az emberek, akik a születésüktôl nem látnak. A nem látók és a gyengén látók életében különösen fontos szerepet töltenek be a hangok. A CD bevételébôl a Vakok és Gyengén látók Szövetsége is részesül.

 

Margit-szigeti szoborpótlások

Népszabadság 2002. július 15. Szerző: Cs. L.


A Margit-szigetre koncentrál nyári szoborfelújításaival a Budapest Galéria. Pótolják a korábban ellopott alkotások közül Ambrus Zoltán, Lyka Károly, Jókai Mór, Balassi Bálint és Radnóti Miklós bronzportréját valamint Kerényi Jenő 1999-ben eltűnt Lány furulyával című egész alakos szobrát, és újramintáztatják a szigeti Madách-szobor lefűrészelt karját - tudtuk meg Szilágyi Andrástól, a galéria beruházási osztályvezetőjétől. Ezzel ismét teljessé válik a Margit-sziget szoborállománya. A szigeti pótlásokat az is ösztönzi, hogy az utóbbi időben a polgárőrök szigorúbb felügyeletet tartanak ott. A választások lázában antikommunista feliratokat pingáltak Medgyessy Ferenc Margit-szigeti szobrára (nyilván a szocialista miniszterelnök-jelölttel való névhasonlóság miatt).

 

Újra hűsít a Margit-szigeti szökőkút

A vízköpők öregek, a színesfémtolvajok ráadásul lelőhelynek nézik őket

Népszabadság 2002. július 16. Szerző: Mucska Péter

Augusztus 20-ától újra hűsít a főváros legnagyobb szökőútja a Margit-szigeten. A teljesen tönkretett csobogót hároméves kényszerszünet után keltik életre fény- és hangjátékkal kibővítve. Budapesten nagyjából százötven kút színesíti a betonrengeteget, évenként azonban alig egy-két új létesítményt adnak át. További gond, hogy a színesfémtolvajok is szívesen látogatják a vízköpőket.
Többéves kényszerszünet után, augusztus 20-ától ismét működik a főváros legnagyobb szökőkútja a Margit-szigeten - tájékoztatta lapunkat Takács Sándor, a Főkert Rt. főmérnöke. A teljesen lerobbant kút felújításához márciusban kezdtek hozzá, a bontást már befejezték a szakemberek, jelenleg az új felépítmény és a csövek szerelését végzik. Az impozáns - és amennyire lehet - vandálbiztos létesítmény sokkal látványosabb lesz elődjénél, zenélni fog, sőt fényjátékban is gyönyörködhetnek majd a víz mellett hűsölők. A beruházásra összesen százharmincmillió forintot különített el a fővárosi önkormányzat. kep
Augusztus 20-án már csobog és zenél (kép: Népszabadság - Domaniczky Tivadar)
A Margit-szigeti kút legutóbb három éve volt üzemképes, 1999 telén ugyanis annyira tönkretették a vandálok a már amúgy is lepusztult vízköpőt, hogy nem volt értelme a további javítgatásnak. Az elkövetők igen sok szuvenírral távoztak, többek között vezetékeket, világítótesteket és vízgépészeti berendezéseket vittek magukkal. A Városháza 2000-ben döntött a felújításról, kezdetben azonban csak hatvanmillió forintos költséggel számoltak. A tervek kidolgozása közben kiderült, hogy kétszer ennyi pénz kell a munkához. A hiányzó összeget tavaly szavazta meg a közgyűlés.Budapesten becslések szerint százötven szökőkút található, közterületeken és belső udvarokon, önkormányzatok és magáncégek kezelésében. Kevesen tudják, hogy a szökőkutakban tiltott a fürdés. Ez ugyanis szabálysértés, a tiltott fürdőzésről szóló jogszabály szerint a tetten ért delikvenseket több tízezer forintra bírságolhatja a közterület-felügyelet. (Az előírás a kutyákra nem vonatkozik.) Érdekes módon tábla csak elvétve hívja fel a figyelmet a tilalomra, a tájékoztatókat ugyanis - függetlenül azok anyagától - ellopják.

 

A Margit híd születése

A kocsiutat eredetileg fenyőfa kockákkal burkolták, a járdák padlóját tölgyfával

Népszabadság 2002. augusztus 1. Szerző: Török Albert


Százharminc éve, 1872. augusztus elsején megkezdték a második állandó fővárosi híd, a Margit híd építését. Ernest Gouin francia mérnök készítette el a terveket, a kivitelezési munkálatokat Gouin cége, a Société de Construction des Battignoles végezte. A hatnyílásos híd ötezer tonnás vasszerkezete Franciaországban készült, onnan nagyobb részekre bontva vasúti kocsikon szállították a magyar fővárosba. Felhasználtak még negyvenezer köbméter követ és hatezer köbméter fát is. Az építkezés összköltsége több mint ötmillió akkori forint volt. A mederpilléreket óriási vasszekrények lesüllyesztésével alapozták meg. A hídoszlopok helyét először körülzárták cölöpökkel, azután kiszivattyúzták innen a vizet, és hatalmas vasszekrényeket bocsátottak le, majd ezeket kitöltötték kővel és cementtel. Erre az alapra állították fel a sóskúti kőből készült pilléreket, melyeket vastag gránittömbökkel fedtek be. A felső pályás ívhíd tengelyben mért távolsága meghaladta a 607 métert, szélessége pedig csaknem 17 méter volt. A 11 méteres kocsiutat eredetileg fenyőfa kockákkal burkolták, a két szélső gyalogjáró padlója tölgyfából készült.

A franciás könnyedséggel és ízléssel kialakított hídból és díszítőelemeiből finom elegancia áradt. A karcsú pillérek hajóorrszerű szobordíszeit a francia Wilbrod Chabrol rajzai alapján Thabard párizsi szobrász faragta. A griffes hídfők, a klasszikus párkányok, a Durene gyárból való díszes kandeláberek és a középpillér obeliszkjei világvárosias hangulatot csempésztek Budapestre. A középső mederoszlop déli oldalán - emberi szemek elől elrejtve - emléktáblát helyeztek el az építkezés adataival. (Érdekes módon ez a régi tábla átvészelte a második világháborút, és máig megmaradt.) 1876. április 30-án nyitották meg ünnepélyesen a hidat. Arany János ennek nyomán írta a Hídavatás című gyönyörű balladáját. A felavatási ceremónia a híd közepén zajlott le: előbb Ráth Károly főpolgármester mondott ünnepi beszédet, majd a király nevében Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszter átadta a közforgalomnak a hidat.

A Margit híd megépítését sokáig gátolta a Lánchíd privilégiuma, mert ennek értelkepmében az első hídtól fel- és lefelé egy mérföldes (nyolc kilométeres) távolságon belül a folyón nem volt szabad új hidat építeni. 1870-ben az államkincstár megváltotta a Lánchidat, ezután megszületett az 1870. évi X. törvénycikk, amely elrendelte a Margit híd építését. 1871 májusában nemzetközi tervpályázatot írtak ki. Magyar, angol, francia, osztrák, német, belga, olasz, svájci és orosz mérnökök, tervezőirodák összesen 46 pályaművet küldtek be; a Feketeházy János-Ybl Miklós alkotópáros is pályázott. A magyar zsűri titkos szavazással 11 szavazattal 1 ellenében ítélte oda a 10000 frankos első díjat Ernest Gouin francia mérnök irodájának, a Société Gouin et Ciének. A nyertes pályatervben eredetileg ötnyílásos ívhíd szerepelt, a keskenyebb, pesti Duna-ágon kettő, a szélesebb budain három nyílással. Közben megváltozott a Duna szabályozási terve, a folyó két ágát a Margit-szigetnél egyenlő szélességűre kívánták kiépíteni. Ennek megfelelően egy öttagú bizottság - Gouin irodájával együtt - átdolgozta az első díjas tervet. Így jött létre a jól ismert hatnyílásos, szimmetrikus elrendezésű híd, mely a Margit-sziget alsó, déli csúcsának közelében százötven fokos szögben íveli át a Dunát, ezért a népnyelv rövidesen görbe hídnak nevezte el. A híd tengelyét középen 30 fokos szögben megtörték, ezzel elérték, hogy a mederpillérek mindkét Duna-ágban merőlegesek legyenek a sodorvonalra. Ugyanakkor a híd összekapcsolta a pesti Nagykörút és a budai körút tervezett vonalát, és megközelítette a Margit-szigetet is.1879-ben a Margit hídon át összekötötték Buda és Pest lóvasúti hálózatát, miután a pesti Vaspálya Társaság felvásárolta a budait, és nevét Budapesti Közúti Vaspálya Társaságra (BKVT) változtatta. A vágányokat a kocsiút két szélén, a járdák mellett helyezték el. Az első lóvasúti kocsi 1879. június 21-én haladt át a hídon. A lóvonatokat kettős fogatok húzták, de a híd emelkedő pályája miatt a hídfőnél mindig egy harmadik lovat is befogtak a kocsik elé. Ezen a harmadik lovon ült egy férfiú, a nyargonc, akinek az volt a feladata, hogy lovával minden áthaladó kocsit a híd feléig segítsen. 1896-ban a lóvasutat villamosították, így a nyargonc foglalkozása megszűnt.

1900-ban felépült a Margit-szigetre vezető szárnyhíd Zsigmondy Béla és Eckermann Ede tervei alapján, ezzel kepa görbe híd háromágúvá vált. 1900. augusztus 19-én avatták fel az új, 70 méteres nyílású szárnyhidat, amely külső formájában a főhídra hasonlított.Az első világháború idején a Margit híd fakocka burkolata már teljesen elhasználódott, ekkor ideiglenes megoldásként a Lánchíd fakockáival pótolták a hiányokat. 1920-ban a teljes úttest kőkocka burkolatot kapott. Az 1930-as években a nagy forgalom miatt mindennaposak voltak a tumultuózus jelenetek, a közlekedési dugók. Az Új Főváros című korabeli lap munkatársa így kommentálta a helyzetet: "a Margit hídon (...) még egy daloló pacsirtából is megpukkadni készülő pulykakakast tudnak varázsolni".1935-1937 között Mihailich Győző tervei szerint dél felé csaknem öt és fél méterrel kiszélesítették a hidat. A növekvő forgalmi igényeknek megfelelően a villamosvasúti síneket és a megállóhelyek peronját középre helyezték. Az átalakítás során a villamosmegállóknál aluljárókat építettek, a járdák aszfaltburkolatot kaptak, de a kocsiutat újra fakockákkal fedték be, hogy csökkentsék a tartószerkezet terhelését.

1944. november 4-én, szombat délután fél három előtt tíz perccel váratlanul felrobbant a németek által aláaknázott Margit híd pesti szárnya, és két másik nyílással együtt a Dunába zuhant. Az ötszáz ember életét követelő detonáció pontos körülményei máig tisztázatlanok. 1945. január 18-án a németek elpusztították robbanótölteteikkel a még álló budai hídnyílásokat, egyedül a szigeti szárnyhíd maradt sértetlen. Budapest ostroma után az épen maradt mederpilléreken fajármokra szerelt kis kábelhidat építettek, amely gáz- és postai vezetékeket hordozott. Feljebb a folyón, a híd roncsai mellett, a szigetre támaszkodva szükséghidat (provizóriumot) is emeltek, ezt a pontonhidat a pesti népnyelv Mancinak becézte. 1948. augusztus 1-jén adták át az újjáépített Margit hidat, amely fő vonalaiban a kiszélesített Gouin-féle hídhoz hasonlít, de annál 2,7 méterrel szélesebb. 1978-ban felújították a hidat, a parti nyílások régi, százévesnél idősebb vasszerkezetét elbontották, majd új vasbeton szerkezetű nyílásokat emeltek, és a hídfőkben korszerű aluljárókat alakítottak ki.

A korabeli képek forrása: Budapest Enciklopédia

 

Európai színvonalú lesz a vadaspark

Forás: XIII. Kerületi Hírnök 2002. augusztus 15. T. J. T.

 

A margitszigeti kisállatkert felújítását már 1999-ben halaszthatatlannak tartották, a park talajának állandó baktériumveszéllyel fenyegető szennyezettsége és az állatok lehangoló életkörülményei miatt. A rekonstrukció költségeit akkor 30 millió forintra becsülték. A tervezés során aztán kiderült, ha valóban korszerű és az állatkertek fenntartásáról 2001 februárjában elfogadott új rendeletnek megfelelő vadasparkot akarnak létrehozni, akkor még 100 millió forint sem tűnik túlzásnak.

A közigazgatásilag a XIII. Kerületi Önkormányzathoz tartozó sziget park-, és úthálózatának fenntartása a Fővárosi Önkormányzat feladata. A Fővárosi Kertészeti Rt. külön margitszigeti kirendeltséget tart fenn.

Idén márciusban aztán végre hozzá lehetett kezdeni a margitszigeti kisállatkert felújításához. Ezt megelőzően gondoskodni kellett az állatok kiköltöztetéséről. Kele gólyának, Hugi csacsinak (és kicsinyének), a szarvasnak, őznek, a csüngő hasú disznóknak, mosómedvéknek, kecskéknek, juhoknak, pulykáknak, páváknak, récéknek és más madaraknak menedéket kellett találni. A "parklakók" egy része a Fővárosi Állat- és Növénykertbe került, a többiekről a Hérosz Állatmentő Alapítvány gondoskodott. Diósd határában találtak menedéknek alkalmas helyet, de szakszerű gondoskodást vállaló magánszemélyekhez is jutott néhány margitszigeti vadasparklakó.

Az 5200 négyzetméteres területen legelőször a felső, néha egy méter mélységig szennyezett talajréteget kellett eltávolítani, majd az eddig még hiányzó csatornahálózat kiépítése következett. Az eltávolított, fertőzött talaj helyére tiszta föld került. A park közepén álló nagyon rossz állapotú kiszolgáló épületet teljesen felújították, kibővítették. Mára már egy farönkökkel feldíszített csodálatos erdészház áll a régi lerobbant viskó helyén, és a főépülethez stílusban szépen illeszkedő istállók, etetők, takarmánytárolók, büfé és vécé alakítja a Margitszigethez méltóvá az új vadasparkot.

A parkot és az állatokat eddig kezelő Főkert Rt. helyett - mintegy fiókintézményként - a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei veszik gondozásukba. Terveik szerint az eddigieknél kevesebb állat él majd itt, de a korábbiakhoz képest jobb, európai uniós normáknak megfelelő körülmények között. Elsősorban Magyarországon honos fajok (az ilyen bemutatási módot tűrő úgynevezett parkvadak) kapnak helyet, nyulak, pávák, fácánok, őzek, dámvadak, sőt, ha minden igaz, lesznek itt lovaglásra alkalmas pónilovak is.

A rekonstrukció során nagyon odafigyeltek, hogy az ősnövényzetnek, hatalmas fáknak semmi baja ne essék. A park nagyobb része egybefüggő kifutó lesz, ahol a bemutatott vadak együtt élnek, mozognak majd. A vendégek a területre benyúló látogatófolyosókon sétálva közelebb kerülhetnek az állatokhoz. A látogatás továbbra is ingyenes marad. A nyitás 2002. szeptember 22-ére várható.

 

Hivatásosak és civilek együtt a gátakon

Csaknem ezerkétszáz fővárosit kellett kiköltöztetni - A Margit-sziget a legkritikusabb pont

Népszabadság 2002. augusztus 19.

HomokzsHomokzsákok védik a Margit-szigetet (kép: Népszabadság - Teknős Miklós)

A fővárosban csaknem ezerkétszáz embert kellett biztonságos helyre költöztetni tegnap reggelre a III., XIII., valamint a XXII. kerületi árterületekről. A Margit-szigeten volt a legkritikusabb a helyzet, hajnalra öt és fél kilométer hosszan fél méterrel meg kellett emelni a gátat. A szigetet lezárták, a 26-os busz sem közlekedett. A tömegközlekedési rend akkor sem áll vissza a régi kerékvágásba 21-re, ha levonul az ár, a 2-es villamos lánchídi alagútját még napokig szivattyúzni és takarítani kell.

Kikötő... ahol a kikötő még megközelíthetetlen volt (kép: Népszabadság - Sopronyi Gyula)

Az árvíz elleni védekezéssel telt több ezer hivatásos gátvédő és segítő szándékú civil lakos hétvégéje a főváros több pontján is. Főként a III., IV., XIII. és XXII. kerületben, valamint a Margit-szigeten kellett kritikus helyzetre készülni. Bár a vízállás tetőzését tegnapra, illetve hétfő virradóra jelezték, a nagy erővel támadó Duna már szombaton kora délután átszakított egy ideiglenes gátat a III. kerületi Tímár utcánál. Itt a víz elöntötte a hullámtér egy részét, a fő védelmi vonal azonban nem került veszélybe. Átvágták a Duna menti nyári gátakat, hogy a hullámtérbe szervezetten vezessék el a felduzzadt folyót. Ez ilyenkor szükséges és természetes lépés - nyilatkozták a szakértők.

Tegnapra fél méterrel megemelték a töltést a Margit-szigeten - öt kilométer hosszan -, amely így 9 méteres vízmagasságig nyújt biztos védelmet - tudtuk meg Szilágyi Mihálytól, a Fővárosi Csatornázási Művek árvízvédelmi főosztályvezetőjétől.

Kérdés azonban, mennyi ideig tartja magát majd az ár, s állják-e a homokzsákok a víz ostromát. A szigetet reggelre lezárták, sem gyalog, sem tömegközlekedéssel nem lehetett bejutni, nem járt a 26-os busz.

A szigeti lejáró (alatta a futó út) az árvíz alatt - fotó: Ponty

Árvíz

 

Visszakapta régi látványosságát Budapest
Díszkivilágítást kapott és zenél a város legnagyobb szökőkútja - Egynyári virágokból nyílt bemutató a Margit-szigeten

Népszabadság 2002. szeptember 6. Szerző: B. T., V. M. P.
kep
Számítógép szinkronizálja a fény- és hanghatásokat (kép: Népszabadság - Szabó Bernadett)
Hároméves kényszerpihenő után tegnaptól újra működik a Margit-szigeti szökőkút. Magyarország legnagyobb vízjátéka immár zenél is: a muzsikáját és díszvilágítását számítógép vezérli és szinkronizálja. A 150 millió forintból rendbe tett látványosságot a főpolgármester adta át a főváros nagyközönségének. A sziget zöldjének gondozására az idén 135 millió forintot költhet a Főkert.

Tegnaptól ismét szökik a Margit-szigeti szökőkút, Budapest egyik legnagyszerűbb látványossága. A márciusban indult, százötvenmilliós rekonstrukcióval nemcsak helyrepofozták, hanem korszerűsítették is az 1962-ben átadott kutat. Homokszűrős és vegyszeradagolós szűrőrendszert és számítógép-vezérlést kapott: ez szinkronizálja a víz játékát, 136 fényszóróból álló díszvilágítását és zenéjét, amely a kút körüli oszlopokon elhelyezett hangfalakból érkezik. A rafinált technikai megoldásokkal telepakolt szökőkutat - amelyet Demszky Gábor főpolgármester avatott újra - hatvanöt fúvóka és tizenegy nagy teljesítményű szivattyú működeti, vízforgató teljesítménye több mint ezer köbméter óránként. Vízrendszere négy vízképből áll össze. A központi, százmilliméteres fúvóka huszonöt méter magasra lövi fel a vizet, azt ezt övező négy kisebb átmérőjű pedig tizennyolc méterre. A kuglóf alakú vízképet huszonnégy tízméteres vízoszlop hozza létre, a belső medencetérből a külsőbe kilövellő harminchat fúvóka négyméteres íveket alkot. Az átépítéskor megerősítették a kút vasbeton szerkezetét, csőhálózatát teljesen kicserélték, régi burkolata helyére pedig süttői kő került.A szökőkutat október végéig egy Főkert-alkalmazott éjjel-nappal őrzi majd. Utána lefedik, így már csak a gépházát kell óvni, ezt napi két-háromszori ellenőrzéssel oldják meg - tudtuk meg a társaság igazgatójától, Törőcsik Évától.

Mint már többször hírül adtuk, a Margit-szigeti szökőkút, amely a kilencvenes években fokozatosan kezdett lepusztulni, 1999 telén ment végképp tönkre: a vandálok a ekkor akkora kárt okoztak benne, hogy már nem volt értelme a további javítgatásnak. A delikvensek egyébként sok mindent el is loptak, vezetékeket, világítótesteket és vízgépészeti berendezéseket vittek magukkal. A Városháza 2000-ben döntött a felújításról, de először csak hatvanmillió forintos költséggel számolt. A tervek kidolgozása közben derült ki, hogy jóval több pénz kell a munkához, a hiányzó összeget tavaly szavazta meg a közgyűlés. A rekonstrukció százötvenmillió forintba került.

A vandálok az idén megkegyelmeztek Budapest becslések szerint százötven szökőkútjának, a Főkert által fenntartott körülbelül harminc köztéri hűsítőből például csak a Moszkva térit rongálták meg - tájékoztatott a Főkert csoportvezetője, Hinczák György. A műszaki hibák már gyakoribbak a Városligetben található Kerényi-kút motorhiba miatt nem működik, várhatóan az idén már nem is javítják meg. A Kígyó utcai pisilő fiú vízbekötési probléma, a Vörösmarty téri falikút pedig csőtörés miatt nem csobogott egy ideig.A Városháza jelenleg két új díszkút létesítését tervezi a 4-es metróhoz kapcsolódóan a Kosztolányi Dezső és a Gellért térre. Az Erzsébet téri park felújítása során pedig díszvilágítással szerelik fel a szökőkutat még az idén.

A Margit-sziget zöldjének fenntartására az idén - a megnövelt büdzsének köszönhetően - 135 millió forintot költhet a Főkert. Ezt mindenekelőtt a pázsit és a kavicsos felületek felújítására, a növényvédelemre és az idős fák ápolására és az egynyári-virágfelületek gondozására szánták (szánják). A tegnapi egynyári virág-bemutatón kiderült, hogy e pillanatban tizenötezer begónia, tizennégyezer celosia, tízezer impatiens, hétezer petúnia és további hatvan faj, fajta negyvenezer példánya díszíti a hatvanöt hektáros parkot.

 

Hónap végén nyit a Margit-szigeti vadaspark

Népszabadság 2002. szeptember 13. Szerző: V. M. P.

Várhatóan szeptember 27-én nyitja meg újra kapuit a felújított és átalakított Margit-szigeti vadaspark. A márciusban elkezdett munkák lényegében befejeződtek, az állatokat a jövő héten költöztetik új lakóhelyükre - értesült lapunk. Mint arról beszámoltunk, a meglehetősen lerobbant létesítmény átépítését már évekkel ezelőtt eldöntötték, pénzügyi és szervezési gondok miatt azonban csak az idén kezdődhetett el a beruházás.
Az átalakítás során kicserélték a fertőzött talajt - amely rendszeresen megbetegítette az állatokat - a meglévő épületeket pedig az erdészház, a kacsaház és a mókusház kivételével elbontották. A vadasparkban a Margit-sziget múltjához illő főúri parkot alakítottak ki vadászházzal. A kisállatkert területén sétautakat alakítottak ki, és pónilovarda is lesz. Az állatvilág összetétele szintén megváltozik, dámszarvasok, pónik, nyulak és szárnyasok veszik birtokukba a Margit-szigetet. A korábban látható kedvencek egy részét az állatkertbe szállították, a többieket pedig a Hérosz Állatmentő Alapítvány helyezte el. Belépődíjat várhatóan ezután sem kell majd fizetni. A vadaspark egyébként kívülről is teljesen körbejárható lesz, így éjjel-nappal meg lehet nézni lakóit. A rekonstrukcióra a fővárosi önkormányzat százmillió forintot költött.

 

Főúri parkban legelésznek a vadak

Átadták a korszerűsített Margit-szigeti kisállatkertet
Népszabadság 2002. szeptember 30. Szerző: V. M. P.

Dámszarvasokat is telepítettek a parkba (kép: Népszabadság - Gárdi Balázs)
Féléves skepzünet után tegnap ismét kinyitotta kapuit a felújított és átalakított Margit-szigeti kisállatkert. A márciusban elkezdett munka százhúszmillió forintos számláját a fővárosi önkormányzat fizette. Mint arról beszámoltunk, a meglehetősen lerobbant létesítmény átépítését már évekkel ezelőtt eldöntötték, pénzügyi és szervezési gondok miatt azonban csak az idén kezdődhetett el a korszerűsítés. Az évek múlásával egyébként az eredeti, ötvenmillió forintos beruházási összeg is több mint kétszeresére nőtt.Az átalakítás során kicserélték a fertőzött talajt - amely miatt rendszeresen betegek voltak az állatok -, a meglévő épületeket pedig az erdészház, a kacsaház és a mókusház kivételével elbontották. A vadasparkban a Margit-sziget múltjához illő főúri parkot alakítottak ki vadászházzal. A kisállatkert területén sétautakat alakítottak ki, és pónilovak is várják a kisebbeket. Az állatok összetétele szintén megváltozott, dámszarvasok, pónik, nyulak és szárnyasok költöztek a Margitszigetre. A korábban látható kedvencek egy részét az állatkertbe szállították, a többieket pedig a Hérosz Állatmentő Alapítvány helyezte el. A létesítmény fenntartója is új, ezentúl a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai gondozzák a jószágokat. Az ingyen látogatható vadaspark egyébként kívülről is teljesen körbejárható lesz, lakóit a nyitvatartási időtől függetlenül, éjjel-nappal meg lehet nézni.

 

 

Kútház: fikció kérdésekkel
Kimaradtak a tervezett középkori kövek

Népszabadság 2002. október 21. Szerző: Cs. L.


kepA kútházba jövőre csobogó is épül (kép: Népszabadság - Szabó Bernadett)
Immár áll, felavatták a Margit-szigeti apácakolostor romjai között újra felépített kútházat. A Roth János által tervezett építmény a középkor hangulatát hivatott felidézni, bár teljesen új anyagokból épült. Középkori köveket - mert eredeti helyük vitatott - nem engedtek beépíteni a műemlékesek.

Gazdagabbak lettünk egy illúzióval. Az egykori Margit-szigeti apácakolostor udvarán az újjáépített kút pontosan azon a helyen áll, ahol középkori elődje is, melynek nyolcszögletű alapját megtalálták a régészek. Felépítményéről azonban szinte semmit sem lehet tudni, az csupán fikció. Roth János terve Lux Géza építészettörténész harmincas években készült vázlatára épült, amely a hajdani kolostorkút lehetséges formáját ábrázolta.


Középkori párkányelem (kép: Népszabadság - Szabó Bernadett) kep
A gótizáló stílusú kútba azonban szerettek volna eredeti, középkori köveket is beépíteni. A kolostorrom területén ugyanis a harmincas években szétszórtan találtak faragott, mintás párkányelemeket, amelyeket eddig kis téglatalapzaton egymáshoz illesztve állítottak ki. Bizonyos feltételezések szerint ezek a párkánytagok akár az egykori kútházban is lehettek. Éppen erre alapozott az építési terv, amely beillesztésüket irányozta elő. S éppen ezért szét is bontották a talapzaton bemutató jelleggel összerakott párkánysort. Csakhogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) közbeszólt: nem tartották ugyanis elég megalapozottnak azt a feltételezést, hogy a kövek egykor a kút részei voltak. Így aztán a több száz éves kövek egy ideig a kerengőben hevertek, majd bekerültek a BTM raktárába.

Vajon a közönség elé kerülnek-e még valaha? - kérdezi Bodor Imre régész szaktanácsadó, aki szerint a kőtárban szépen elfelejtődnek majd. Azt tartaná jónak, ha visszakerülnének lelőhelyükre, például egy állványzatra vagy más, jól értelmezhető helyzetbe. Motívumaikat egyébként felhasználták. Pontos másaik a kút részévé váltak.

A beruházó a főváros települési értékvédelmi ügyosztálya volt. Vezetője, Kiss Katalin szerint jövőre a kútházba csobogó is épül, valószínűleg az eredeti is az lehetett, mert a régészek nem találtak ciszternára vagy ásott kútra utaló nyomokat.

 

A Margit híd - Fényes Adolf ecsetjével- Festőállvány

Népszabadság 2002. december 2. Szerző: Várnai Vera

Fényes Adolf (1867-1945) tanulóéveit, kortársaihoz hasonlóan először a Mintarajkepziskolában, majd Párizsban és Weimarban töltötte. Hazatérve, Benczúr Gyula mesteriskolájába került. 1894-től műveivel folyamatosan szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. A teleket főként Budapesten, a nyarakat Szolnokon töltötte.A szolnoki művésztelep gondolata az 1850-es évekre nyúlik vissza. August von Pettenkofen osztrák festő maga köré gyűjtötte Szolnokon a plein air iránt vonzódó bécsi és a Párizsban tanuló magyar festőket, akik ettől kezdve szinte minden nyarukat Szolnokon, az alföldi tájak festésével töltötték. A századfordulóra megérett az idő, hogy a művésztelepnek most már az állam is biztosítson némi anyagi és erkölcsi támogatást.Fényes Adolf is részt vett annak a memorandumnak az elkészítésében, amelyet 1899-ben nyújtottak át a kultuszminiszternek. Ebben egy Szolnokon létesítendő új művésztelep alapítására tettek javaslatot. Két évvel később, 1901-ben megalakulhatott a Szolnoki Művészeti Egyesület, amelynek fő feladata az anyagi háttér megteremtése és a műtermek felépítése volt. A telep két művészházában tizenkét művész kapott műtermet és lakószobát. Természetesen, köztük volt a művésztelep legmarkánsabb egyénisége, Fényes Adolf is. Ebben az időben kezdte festeni híres Szegényemberek élete című sorozatát.Kedvelt témája volt még a kisvárosi élet. Előszeretettel ábrázolta Szentendrét, Vácot, de Budapestet is. A Tabánt, a Dunát a rajta lévő hidakkal ugyancsak szívesen örökítette meg. Itt látható - az 1920-as években készült - Margit híd című festményén a budai oldalon szinte csak néhány ház látszik. Nem véletlenül, hiszen ez a rész, a Rózsadomb ebben az időben még eléggé beépítetlen volt.

A Margit híd ekkor már több mint negyven éve kötötte össze a Duna két partját. Megépülése sok vitára adott alkalmat. Az már az 1860-as években látszott, hogy egyetlen állandó hidunk, a Lánchíd, a rohamosan fejlődő városban egyedül nem tudja ellátni feladatát. Szükség van még legalább egy, de inkább több dunai hídra. Nagy vita volt azonban, hogy hová épüljön fel a következő átjáró. Végül a Lipótváros és a Nagykörút kiépítése, majd a főváros egyesítésekor Óbuda bekapcsolása egyértelműsítette a helyzetet.

A Margit-sziget könnyebb megközelítése is fontos érv volt a híd helyének meghatározásában. 1872-ben Ernest Gouin francia mérnök tervpályázata alapján megkezdődött az építkezés. A hidat 1876. április 30-án nyitották meg. Az egyszerű, mértéktartó, szerény, a hídfőkön griffmadarakkal díszített hídnak a Margit-szigetre vezető szárnyhídját 1900-ban adták át. A második világháború idején, 1944 novemberében a pesti szárnyat felrobbantották; ekkor csaknem hatszáz ember lelte halálát. 1945 elején a lezárt csonka híd budai szárnyát is felrobbantották. A háború után helyén gyorsan szükséghidat vertek, ezt a népnyelv Manciként emlegette. 1948. augusztus 1-jén adták át a forgalomnak az újjáépült, abban az időben leghosszabb hidat. A vámszedőházakat lebontották, a régi díszkivilágítást sem állították helyre, de a várható nagyobb forgalom miatt, a hidat kiszélesítették. Az utolsó átépítés az 1970-es évek végén történt. Új felhajtót és aluljárókat is kapott a Margit híd.

 

Megújult a legrégibb távfűtőrendszer (részlet)

Újlipótvárosban három évtizede még sok helyütt termálvíz folyt a fürdőszobai csapokból
Népszabadság 2002. december 18. Szerző: B. T.kep

A margitszigeti termálkút gépháza a hatvanas évek idején (kép: Forrás: Főtáv Rt.)
Befejezéséhez közeledik Budapest legöregebb távfűtési rendszerének rekonstrukciója: a Főtáv újlipótvárosi hálózata többéves munka eredményeképpen teljes egészében megújul a hónap végére. A korszerűsítés kétmilliárd forintba került. Az átalakítás azonban korántsem teljes győzelem, az érintett, csaknem háromszáz épület belső fűtési rendszere ugyanis többnyire a régi maradt - értesültünk.

December 31-ig befejeződik az újlipótvárosi távfűtési rendszer hét éve megkezdett korszerűsítése. Budapest első - 1962 és 1978 között kialakított - hálózatának rekonstrukciója 286 lakóházat érint. Nagy részük - 219 épület - új, előre programozható hőközpontot kapott, a többiek már meglévő központjait modernizálták.

 

Fegyveres őrökkel védik az ivóvizet

Nincs pénz a kitermelőműveknek otthont adó ingatlanok kisajátítására - Környezetükben sokszor szemetet raknak le Népszanadság 2003. január 7. Szerző: Mucska Péter (részlet)

kep
A Fővárosi Vízművek Rt.-nél a törvényi előírások és a cég saját érdekei együtt garantálják a vízbázisok védelmét - közölte lapunkkal a cég kommunikációs osztályvezetője. Péterffy Gábor elmondta Budapest három helyről kapja a vizet. A legtöbbet - a teljes mennyiség háromnegyedét - a Szentendrei-szigetről, a többit Csepelről és a Margit-szigetről. A parti szűrési kutakat és környéküket mindhárom helyen szigorúan őrzik, hol kerítésekkel, hol sorompókkal, hol őrrel, hol pedig mindhárommal együtt.

A képen: az ivóvíz útjának sematikus ábrázolása

 

Arculatot vált a vízművek

A víztornyos logó nem vész el, csak átalakul Népszabadság 2003. január 15. Szerző: B. T. (részlet)

Régi szimbólum, új formában. Vadonatúj arculattal rukkol elő a Fővárosi Vízművek Rt. A társaság megváltozott logóval, egyenruhákkal és grafikai elemekkel dolgozik tovább - értesültünk.

kepA Fővárosi Vízművek Rt. saját megjelenítésében egyszerre épít 133 éves múltjára és jelenére, amelyet folyamatos korszerűsítés jellemez. Ezért hagyták meg logóként a Margit-szigeti víztorony képét és az alatta lévő hullámokat.A cég számláin, levelein és hirdetésein már megjelent az új dizájn. Az arculat teljes átalakítása fokozatosan, több lépcsőben történik, és várhatóan már az idén befejeződik.

 

 

 

Két hónapon belül a második busztűz a Margit-szigeten - A szakértők műszaki hibára gyanakodnak
Népszabadság 2003. február 10. Szerző: K. A. I.

kep(kép: MTI - Mihádák Zoltán)
Szinte bizonyosan kizárható a szándékosság a Margit-szigeten, a Margit híd feljárójánál szombaton történt autóbusztűzzel kapcsolatban, melynek során egy 26-os busz gyulladt ki - tájékoztatta lapunkat Molnár Péter, a fővárosi tűzoltóság szóvivője. Elmondta, a tűz az autóbusz motorteréből indult, a helyszínre érkező tűzoltók ugyan megfékezték a lángokat, de a kocsiszekrény gyakorlatilag teljes egészében kiégett. A tűzben senki sem sérült meg. A baleset pillanatában nyolc utas tartózkodott a buszon, valamennyien időben elhagyták a járművet.

A Margit-szigeten rövid időn belül ez már a második ilyen jellegű eset. Legutóbb tavaly év végén történt hasonló, amikor szintén a BKV egyik 26-os busza égett ki teljesen, igaz, akkor a sziget másik részén. Molnár Péter a tűzesetekkel kapcsolatban kizárta a szándékosságot. Egyelőre mindkét balesetet szakértők bevonásával, az arra illetékes műhelyben vizsgálják. Ezek egyelőre ugyan folyamatban vannak, de a szakértők mindkét autóbusztűzzel kapcsolatban műszaki hibára gyanakodnak.

 

"Szigetelő" nyugdíjasok Népszabadság 2003. március 7. Szerző: A. Sz.

Augusztus végén egy teljes hétvégére a nyugdíjasoké lesz a budapesti Margit-sziget. A háromnapos rendezvényen kulturális, sport- és információs programok várják majd az idősebb korosztályt. A szervezők egyelőre nem kívánták megnevezni a fellépőket, mivel még nincsenek aláírt szerződések. Az biztos, hogy esténként elsősorban a musical-, táncdal- és operettműsoroké lesz a főszerep, napközben pedig amatőr nyugdíjascsoportok lépnek majd fel - akik a hírek szerint már lelkesen készülnek az eseményre. Az információs blokkban vércukor- és koleszterinmérést, tanácsadást ígérnek a szervezők. Hegyesiné Orsós Éva, a programot támogató Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint a rendezvény egyik célja, hogy olyan programokat szervezzenek az idősek számára, melyek korábban csak a fiatalok számára voltak elérhetők. Szemléletváltásra van szükség - tette hozzá - mert a számítógép- és internethasználat vagy a szeniorsport hallatán sokan csak legyintenek, pedig az idősek éppoly fogékonyak ilyesmire, mint a fiatalabbak.
A nyugdíjasszigetnek Csehák Judit egészségügyi miniszter és Demszky Gábor budapesti főpolgármester a védnöke; a rendezvény finanszírozását állami, önkormányzati és magánforrásból kívánják megoldani a szervezők.

 

Magyar írók novellái Budapestről (a szigettel kapcsolatos részletek), A hajdani hangos Budapest, PALATINUS kiadó, 2002.

Szerb Antal: Budapesti kalauz (Marslakók számára)

MARGITSZIGET. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a múlandóság folyamát, szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni, és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is. Ő ugyan szerette Pestet, visszavágyódott a falujába, mint egy nagy indián törzsfőnök és keserű volt:

Szülőföldem, Szalonta,
Nem szült engem szalonba':
Azért vágyom naponta
Kunyhóba és vadonba.

De a pestiek annál jobban szerették és szeretik ma is. Benne megtisztulva látják a saját életformájukat. Arany János is józan volt és dolgos, ő is szerette a pénzt, és hogyha békében hagyják, mint a pestiek. Uram, ne higgyen az újságíróknak. a pesti ember becsületes és megbízható, és Arany János a költője a leglelkiismeretesebb magyar költő.

Ezek a tölgyek az ő tölgyei. Itt üldögélt, kapcsos könyvével a kezében és írta belé az Őszikéket.

Karinthy Frigyes: Mint idegen forgok Pesten

A Vigadó téren áll egy nagy, tizenkét személyes autó. A Hangli körül őgyelegve rekkenő hőségben, csodálkozva veszem észre, hogy lassan megtelik - nők és férfiak szállanak fel, nyilván nem egy társaság, nem egyszerre érkeznek, nem is beszélnek egymással. .... Felszállok a három sárga kalapos lány mellé, gondolom, majd csak megtudom tőlük, hová megyünk, és mit akart tőlem az angol úr. A lányok feszesen ülnek. Kicsit meleg van, mondom udvariasan vigyorogva. Nem tetszik tudni mit akart tőlem az a fránya ánglius?

Az egyik lány nagy jóindulattal rám néz, nem felel, a másikhoz fordul, és angolul mondja neki, hogy én biztosan olasz vagyok, azért beszélek törökül. Ugyanakkor az agilis hátrakiabál: "Mehetünk, Spitzer, hű de disznó meleg van!" Az autó megindul. ....

Hát várjon csak most mindjárt megyünk a Margitszigetre, ott fog csak ámulni - mi hárman már voltunk tegnap, tudja, ott van egy meleg forrás, kénes víz, ha bedob valamit az ember, rögtön megkövesedik. Igazán?! (Nini, ezt tényleg nem tudtam, pedig háromszor nyaraltam a szigeten!)

A szigeten a három chicagói kisasszony teljesen átveszi oktatásomat. Látván, hogy nem valami tökéletesen értem a vezető hadarását, szépen lefordítják nekem érthető angolra. Hallotta? Nem értette jól? Ez egy királylány volt, ez a Margit, szent nő - nézze ezt a könyvet, ez valami különleges, itt a romok alatt találták, és régi, titkosírás van rajta, olyan, mint egy hieroglif. Ebben a korban divatban voltak a szentek.

 

Előgyereknap nagycsaládosoknak

Népszabadság 2003. március 10. Szerző: H. J.

Több százan pedáloztak a hét végén a Margit-szigeten (kép: Népszabadság - Kovács Bence)kep
Gyerekek százai használhatták olcsóbban a hét végén a Margit-szigeti bringó hintókat. A pedálos járműveket üzemeltető társaság idén tizedik alkalommal szervezte meg a nagycsaládosok hétvégéjét, amelyen a leginkább rászorulók ingyen vehettek részt. Noha az időjárás miatt a tavalyinál kevesebben látogattak ki a szigetre, így is több százan pedáloztak a családi kiskocsikon.
Tizedik éve, hogy a Margit-szigeti bringó hintókat üzemeltető cég tavaszköszöntő gyanánt "megajándékozza" a fővárosban élő nagycsaládosokat. Március elején, a 15-e előtti hétvégén kedvezményes kocsikázási lehetőséggel, nyereményekkel és ajándéksorsolással várják az apróságokat és szüleiket. Tavaly több mint hétszáz család élt a lehetőséggel, és taposta a vászontetős kiskocsik pedáljait a két nap során. A mögöttünk hagyott hétvégén ennél kevesebben látogattak ki a szigetre. Ezt főként a hűvösebb, borongósabb szombati időjárással magyaráztak a szervezők, hiszen azon a napon mindössze kétszáz család kereste fel őket.Mindkét napon reggel nyolctól délután hat óráig voltak meghirdetve a programok, bár az első órákban érkezők még igencsak magányosnak érezhették magukat.

A Bringóvár és környéke szombaton is, vasárnap is főként a kora délutáni órákban telt meg gyerekzsivajjal, bár tegnap - a napsütésnek köszönhetően - már a délelőtti órákban is sokan kilátogattak a szigetre. A programon bárki részt vehetett, és - mivel a hétvége a nagycsaládosoké volt - minél többtagú család vette igénybe a kocsikat, annál nagyobb kedvezményt kaphattak a tarifából.A szervezők - a Bringóhintó Kkt. és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete - Budapest minden általános iskolájába elküldtek két-két meghívót. Ezzel az volt a céljuk, hogy a leginkább rászorulók ingyen is kipróbálhassák a "négytalpmeghajtásos" hintókat, melyeket előszeretettel hoztak volna mozgásba a gyerekek is. A nagyobbaknak ez olykor sikerült is, ám a legtöbb családban inkább a szülők taposták a pedálokat.

 

Termálvízzel mossák az utakat Vajta Zoltán Magyar Hírlap 2003. március.10.

Margitszigeti termálvízzel takarítják Budapest utcáit a hóolvadás utáni szeméttől. Azért használja a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) az értékes természeti kincset, mert a hosszú tél miatt igen sok hulladék gyűlt fel az utcákon, s a fagyok miatt is szükség van a meleg vízre, hogy el tudják távolítani a koszt az aszfaltról. Szegedi Péter, az FKF szóvivője kérdésünkre elmondta: drágább ugyan a termál a csapvíznél, ám a melegítés ugyanannyiba kerülne, viszont ekkora vízmennyiséget nem lehet hol felfűteni. Szegedi Péter közölte, a folyadékban lévő ásványi anyagok nem ártalmasak az aszfaltra, ám a hidakat mégsem ezzel mossák. A hideg miatt csak nappal dolgoznak a gépek, s elsősorban a belvárosi utakról, valamint a március 15-ei ünnepségek helyszíneiről távolítják el a hóolvadás után előkerült szemetet. Amint megszűnnek az éjszakai fagyok, a nap minden órájában folyik majd a tavaszi nagytakarítás. A hétvégén az FKFV munkatársai megtisztították az egyik legforgalmasabb fővárosi átkelőt, az Erzsébet-hidat. Megkezdték a Váralagút takarítását is, amit éjjel háromnegyed tizenkettő és hajnali négy óra között a takarítás idején - tegnaptól csütörtökig - teljesen lezárnak a forgalom elől.

 

Nem alkalmi megjelenés, Századik születésnapját ünnepli a Nemzeti Sport

Népszabadság 2003. március 14.

Alapításának századik évfordulóját ünnepli a Nemzeti Sport; ebből az alkalomból ma centenáriumi gálaest lesz a Millenáris Parkban, ahová a köz- és a sportélet számos kiemelkedő alakja is meghívást kapott. Az ország egyetlen sportnapilapja számos sportágat érintő rendezvénysorozattal (is) ünnepel. Az események közül kiemelkedik az egymillió forint összdíjazású vitorlás 49-es Grand Prix, amely négy regattából áll, s egyben olimpiai kvalifikációs verseny is. Május 24-én családi sportnap lesz a Margit-szigeten - erre húszezer vendéget várnak -, június 7-én pedig motocross-show-t rendeznek a Budapest Sportarénában. A századik születésnapra a lap megújul: vasárnaptól új külsővel jelenik meg.

 

Szigeti belügy Lassacskán az enyészeté lesz a páratlan környezetben lévő hajdani Dózsa-teniszstadion

Népszabadság 2003. március 29. Szerző: Jakab József


A teniszstadion következik, mondja a géphang a 26-os buszon; a nyomaték kedvéért a "fényújság" is kiírja. Csak én szállok le, más miért is tenné. Nincs itt egyéb, mint a teniszstadion, amellyel csupán az a gond, hogy már nem stadion, meg hogy már nem teniszeznek benne. Idestova három éve nem. Körbejárom az egykori szentélyt, országos bajnokságok, Davis Kupa-mérkőzések helyszínét, a valamikori Dózsa-stadiont. A kapu zárva - lakat nincs rajta, ez biztató jel -, oldalt csengő, megnyomom. Negyven körüli férfi sétál elő, kezében kulcscsomó. Mielőtt kérdezné, mondom magamtól: újságíró vagyok, megengedné-e, hogy körülnézzek? Nem engedheti meg, mondja, mert kétezerben bezárták a pályát, és parancsba adták, hogy oda ember be nem léphet. Ez BM-tulajdon; a terület ugyan nem a minisztériumé, de a felépítmény igen, ezért aztán a se ki, se be döntés is BM-privilégium. Ő, a gondnok éppen azért van itt, hogy ennek a döntésnek érvényt szerezzen. Udvarias, de határozott, belátom, kár lenne erősködni. Amúgy se látnék itt semmit, győzköd a zárt kapun túlról, az van belül is, ami kívülről látszik.

Kívülről egyébként az látszik, hogy az egykori lelátó fémcsontvázzá csupaszodott, a salakot jól láthatóan benőtte a gyom, a hátsó pályákon az ottfelejtett bírói magasles emlékeztet csupán valamikori mérkőzésekre. Érdeklődjek talán a kágéefnél, az záratta be a kaput, ott esetleg tud valaki valamit, mondja jóindulatúan a gondnok. Talicskát toló ember bukkan elő, hát ő minek talicskázik, ha nincs mit, firtatom. Sövényt nyír, tesz-vesz, de már nem salakoz, pályát föl nem fest, magyarázza a gondnok. Azért a kágéef ügyében eligazít: Központi Gazdasági Főigazgatóság a becsületes neve, ha valahol, hát ott útba igazítanak.

Jómagam ebben kevésbé hiszek, ugyanis azt beszélik, hogy éppen azért jutott oda a létesítmény, ahová, mert az érintettek - a Belügyminisztérium, a fővárosi önkormányzat és a XIII. kerületi polgármesteri hivatal - képtelenek eldönteni, kié is a stadion tulajdonjoga. Szabó Bence, az UTE korábbi elnöke is arra panaszkodott, hogy hozott volna ő befektetőt, de valamennyi visszariadt, mert nem tudta, kivel kell tárgyalni. A telefonos nyomozás elkerülhetetlen; azért próbálom elodázni az elodázhatatlant, nézelődöm még egy kicsit. Köröttem évszázados fák, karnyújtásnyira a Duna; kevés teniszstadion fekszik a margitszigetihez hasonló gyönyörű környezetben, állapítom meg magamban nem először. Az egyetlen zavaró tényező a Palatinus közelsége; előfordult, hogy sorsdöntő labdamenet közben Kovács Pistikét keresték a szülei hangosbemondón. A hullám idejét jelző kolompolás sem szólt mindig jókor, ám lássuk be, az 1921-ben megnyitott strandot mégsem költöztethették el.

Már csak azért sem, mert a Dózsa-stadion csak a kisöccse lehet a "Palának": 1952-ben avatták. A strand szebb, mint valaha, a stadiont negyvennyolc évesen bezárták. Sőt valójában már előbb elérkezett a búcsú pillanata. Amikor 1993 őszén a magyar Davis Kupa-válogatott 4:1-re legyőzte az argentinokat, s ezzel feljutott a Világcsoportba, a diadal mámorában aligha gondolt bárki is arra, hogy az élsport ezzel búcsúzott a Dózsa-stadiontól. Az elmúlt évtized legfényesebb magyar teniszsikere, az 1995-ös, ausztrálok elleni 3:2 már alkalmi helyszínen, a Kisstadionban született.

Taróczy Balázsnak máig a szíve csücske a szigeti szentély, pedig megfordult a világban itt-ott. "Jó volt hazajönni egy hétre a Davis Kupa-meccsekre. Emlékszem, a Hapci vagy a Morgó vízibusszal érkeztünk a budai oldalról, az volt a különjáratunk. Hetvenhatban 3:2-re vertük a csehszlovákokat; mindkét egyesemet megnyertem, pedig az ellenfélnél játszott Jan Kodes is. Azt sem felejtem el, amikor a spanyol Orantest öt szettben legyőztem. A Higueras elleni meccsem vasárnap este sötétedés miatt félbeszakadt; a hétfő déli folytatásra is kijött négyezer ember. A hetvenhármas, szovjetek elleni összecsapás pedig azért emlékezetes a számomra, mert akkor mutatkoztam be a DK-csapatban, igaz, nem túl nagy sikerrel. Kakuliától három mérkőzéslabdáról kaptam ki, a fénykorában lévő Metrevelivel szemben nem volt esélyem. A párosra Kádár János is kíváncsi volt; egy röptét elrontottam, dühömben belerúgtam a labdába, ami három centivel kerülte el a fejét."

A bajok alighanem akkor kezdődtek, amikor a szó szerint fapados lelátó feladta az idővel folytatott egyoldalú harcát. Az egykor ötezer embert is befogadó nézőtér életveszélyessé vált, előbb a felső karéjt kellett lezárni, majd az alsót is. Időben elkezdett kezelés nyilvánvalóan megelőzhette volna a bajt, ám a pénz-hiány nemet mondott a renoválásra. Az UTE teniszszakosztálya a "center" lezárása ellenére működött tovább a hátsó nyolc pályán, aztán már ott sem, ugyanis a Belügyminisztérium és a klub viszonyában, ahogy egyik beszélgetőtársam fogalmazott, elvarródtak a szálak. Ez kevésbé líraian annyit jelentett, hogy a BM nem támogatta tovább az UTE-t. Ami a tulajdonviszonyokat illeti, Őze István, az egyesület vezetője sem biztos abban, hogy kié a stadion. "Egyesek szerint a dunai szigetek a főváros fennhatósága alá tartoznak, mások szerint az egykori Dózsa-stadion a XIII. kerületi önkormányzaté. Az UTE semmit nem tehet a felújítás érdekében, miután nem tulajdonos, továbbá, mert állami támogatás híján tagdíjakból tartja fenn magát."

A XIII. kerület sportügyekben illetékes tisztviselője szerint nekik semmi közük a stadionhoz, így felújításán sem gondolkodnak. Néhány telefon után szerencsésen rálelek az illetékesre; ő Meichl Géza, a gondnok által már emlegetett KGF főigazgatója. Ő záratta be a pályát, nyilatkozni is csak ő nyilatkozhat. Készséges, így végre tisztázhatjuk az eddig homályos részleteket is. "A stadion területe állami tulajdon, a kezelői jog a Belügyminisztériumé. Évtizedeken keresztül az Újpesti Dózsa, majd az UTE teniszszakosztálya működött a sporttelepen, ám egy ideje nincs kapcsolat a BM és a klub között. A minisztérium a kezelői jogról lemondani nem akar, a felújításon anyagiak hiányában nem gondolkodik. Pillanatnyi álláspontunk szerint a létesítmény pályáit olyan állapotba kell hoznunk, hogy azok megfeleljenek a tömegsport igényeinek; ez salakcserével megoldható. Elsősorban a dolgozóinknak szeretnénk sportolási lehetőséget biztosítani, de az üzleti hasznosítást sem zárjuk ki. A közelben két nagy szálloda is található, ez megmozgatta a fantáziánkat. Arra azonban nem látok esélyt, hogy minőségi sporteseményeket is rendezzenek a stadionban, már csak azért sem, mert az életveszélyes lelátót sürgősen el kell bontani."

Nyugodj békében, Dózsa-stadion. Emlékedet a BKV megőrzi.

 

Futóút épül a Margitszigeten. Ha most, 2003 tavaszán körbefutjuk a szigetet, akkor a pesti oldalon végig építési munkálatokkal találkozunk. A Fővárosi Önkormányzat a Főkert Rt-vel futóutat építtet. Sokak régi vágya teljesül. A tájékoztató tábla szerint a futóút 2003. májusára készül el. Addig egy kicsit kerülgetnünk kell, de ha elkészül biztos, hogy nagyon hasznos lesz. Elsősorban azok várják, akik sokat futnak, vagy izületi panaszaik vannak, hiszen a ruganyos pálya kíméli a térdet és a bokát. Erre még egy jó futócipő mellett is nagy szükség van.

 

A Margitsziget újra otthont nyújt az evezőssportág szerelmeseinek 2003.04.04. Metro Újság

Holnap rendezik meg az evezőssport évadnyitó rendezvényét, a tizenharmadik Széchenyi-versenyt a Margitszigeten és a Dunán. A versenyen diákoktól túravezetőkön át, profi versenyzők is indulnak.

A Gróf Széchenyi István-emlékverseny immár tizenhárom éve a az evezőssport évadnyitó rendezvénye. A hivatásosok mellett egyetemi csapatok és túraevezősök hajói is hasítják majd a vizet az Árpád híd és a Margit híd közötti Duna-szakaszon.

Vízre szállnak a családi egységek is, amelyeknek külön kategóriát tartanak fenn a rendezők. Azoknak sem kell azonban kimaradni az erőpróbából, akik inkább csak szárazföldről kísérnék szemmel az izgalmakat. Ők evezőgépeken, kötélhúzóversenyen és kispályás focimeccseken vehetnek részt a Hajós Alfréd sétány környékén. Az esemény Díszvendégei és egyben résztvevői, a kétszeres világbajnoki címet birtokló Haller Ákos és Pető Tibor kétpárevezős.

A Danubius Nemzeti Hajósegylet (DNH) alelnöke, dr. Domonkos Anna főrendező elmondta: az esemény célja, hogy a fővárosi kőrengetegben élő fiatalok közül minél többen ismerkedjenek meg az evezéssel, vízitúrázással, és a természetben töltsék szabadidejüket. Az esemény a fővárosi evezőssport fejlődésének kívánt irányát szimbolizálja. A szakemberek egy része szerint újra fel kellene éleszteni azoknak a kluboknak a hagyományát, amelyek lehetőséget nyújtanak a szabadidős sportra, vonzzák a mozogni kívánó gyerekeket, és nem csak a hivatásos versenyzők kinevelésére koncentrálnak.

A sportág átalakulását sajnos történeti okok is gátolják - mondta Domonkos Anna. Az evezőssportot az előző rendszerben úri sporttá nyilvánították, az 1970-es évek elején pedig a Margit-szigetről a Soroksári Duna-ághoz telepítették át a csónakházak nagy részét. Míg a kisebb szakosztályokat összevonták a kiemelt nagy egyesületekbe. A túraevezés maradt csak a Római-parton, ahol azonban jelenleg komoly gondokkal küzdenek a klubok.

A fő probléma a talponmaradás. A dunai csónakházak például üdülőkkel együtt éltek területükön annak idején, azonban ezeket magánosították, és szállodák, éttermek tulajdonába kerültek. A klubok anyagi helyzete ettől függetlenül sem rózsás, mióta piaci viszonyok között kell gazdálkodniuk.

 

Az evezősélet kezdete Budapest Székesfővárosbankep

Az első magyar evezősklubot, a Hajós egyletet Gróf Széchenyi István alapította 1841-ben. A gróf a sportág szerelmese volt. 1826-ban ő vásárolta az első hazai evezőshajót Angliából, és rögvest a Duna vizére is szállt két angol barátjával, hogy leevezzenek Bécstől Pozsonyig. A távot nem egészen négy óra alatt küzdötték le. Talán ezen felbuzdulva, talán csak pillanatnyi ötletből, de rövidesen, egy év múlva, 1842. március 19-én sor került az első evezősversenyre hazánkban. A Duna vizén a Lánchidat építő angol és magyar munkások néztek farkasszemet olasz katonákkal a rajtnál, a Széchenyi tulajdonában lévő hajókban. A versenyt az a magyar egység nyerte, amelyet a híd tervezője Clark Ádám kormányzott. Az egylet csónakdája a későbbiekben a Lánchíd fölötti partszakaszon volt kikötve. Széchenyi halála után a baráti kör evezősklubbá szerveződött, amelynek 1862-től engedélyezte a Helytartó Tanács, hogy viselje a Nemzet nevét, így alakult meg a Nemzeti Hajós Egylet. Néhány év elteltével már címerhasználati joggal is rendelkezett. Csónakdájuk 1880-ban átköltözött a Margitszigetre, de csak 1937-ben épült fel a parton a székházuk. Az egylet igazán nagy hírre az 1930-as években tett szert, amikor nemzetközi versenyeken szerzett rangot magának és versenyzőinek. A második világháborúban a klubház és a csónakház legnagyobb része elpusztult, az evezősélet csak 1947-ben vehetett újabb lendületet. Ezt azonban a hatóságok hamar letörték, az épületet lebontották, az egyletet betiltották, és csak nem hivatalosan működhetett tovább, végleges megszűntéig.

1991 végén Danubius Nemzeti Hajósegylet néven alakult újjá, egy kisebb klubbal egyesülve. 1994-ben vásárolták vissza a szigeti csónakházat és Wesselényi Miklós báró, a Dunai hajós után keresztelték el.

 

Nem magántulajdon a Margitsziget (MTI)

Nem kerül magántulajdonba a Margitszigeten lévő Casino alatti és a hozzá tartozó, összesen mintegy 5 700 négyzetméternyi földterület. A Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta, a Fővárosi Bíróságnak azt a döntését, amely a Belügyminisztériumnak igazat adva lehetővé tette, hogy az adott földterület egy vendéglátó cég tulajdonába kerüljön. A jogerős ítélet ellen benyújtott fővárosi önkormányzati felülvizsgálati kérelem kapcsán hirdetett hétfőn végleges ítéletet a Legfelsőbb Bíróság. A legfőbb jogi fórum hibás jogértelmezés miatt hatályon kívül helyezte a BM által hozott határozatot.

 

Pillantás a hídra Népszabadág 2003. április 11. Szerző: Cs. L.


kep
A Margit-szigetre vezető szárny X-ei Eiffel-tornyosak (kép: Kováts Zsolt)


A Margit híd mindig is különc, különös hidunk volt. Nehezen szokták meg a régi pestiek furcsa, tört vonalát, s hiányolták a szigetre vezető, harmadik lábát, amely csak évtizedekkel a megnyitó után épült meg. Arany János pedig már átadásakor balladát szőtt a híd köré. Ezek közismert dolgok. Most azonban különös, mondhatnám elfeledett nézőpontból szeretnék a hídra pillantani.


Molnár Ferenc írja, hogy apja Eiffel háziorvosa volt abban az időben, amikor a francia mester a Margit híd építésén dolgozott Budapesten. Mellékesen meg is jegyzi, hogy jól végezhette munkáját, mert Eiffel aztán igen magas kort ért meg. Továbbá azt is hozzáteszi, hogy az építész hatása szembetűnő, mert a Margit híd olyan, mint a fekvő Eiffel-torony, csak sokkal szebb.Kissé meglepődtem, amikor ezt olvastam. Naponta utazom arrafelé, és sok minden eszembe jutott már a hídról, csodáltam a hídlábakat őrző sellőit, a középső lábát átlyukasztó alagutacskát, amelyet többnyire ellep a Duna, csak alacsony vízállásnál válik láthatóvá. De a fekvő Eiffel-tornyot? Azt nem láttam meg a hídban.Molnárnak azért mégis igaza lehet. A háború előtti Margit híd ugyanis egészen más volt. Egyebek közt abban különbözött a mostanitól, hogy alsó merevítő oszlopai nem függőleges vasrudak voltak, hanem X alakúak, és ez tehette Eiffel-tornyossá a híd szerkezetét. Még valamit érezhetünk ebből, ha a Margitszigetre vezető szárnyat nézzük, mert ott megmaradtak az X-ek. És abban tényleg ott van a fekvő Eiffel-torony.

 

 

Nagyvárosi természetbúvár Winkler Róbert (részletek, az egész cikk megtalálható a www.mancs.hu archívumában)

Dankasirály (Larus ridibundus) Foto: Kovács Szilárd

A legelterjedtebb európai sirály, Izlandtól Szibériáig bárhol előfordulhat, ahol néhány kilométeres kepközelségben van víz és harapnivaló, mint később kiderül, egyikben sem válogatós. Majdnem az egész feje sötétbarna, a szeme körül fehér karika, fekete farok és szürke hát - könnyen össze lehetne téveszteni a kacagó sirállyal, utóbbi azonban szerencsére Amerikában él.

Néhány éve a téli kutyasétáltatások alkalmával elhatároztam, kiderítem végre, milyen sirályfaj egyedei köröznek a Dunán. A téli hónapokban igencsak pezseg az élet a Duna 1650. folyamkilométere, a Margitsziget környékén, az Árpád hídtól északra, fel egészen a Rákos-patakig, ahol a szennyvíz siet anyja kebelére meg tovább, a téli kikötő felé. Az Árpád hídtól délre valahogy nem szeretnek ereszkedni; az Északi vasúti hídtól lassan csordogálnak lefelé, aztán a legalsók folyamatosan, de nem túl lelkesen szárnyra kapnak, és egy-két méteres magasságban visszaszállnak a sor elejére. Így telik a tél. A szennyvízbeömlő meleg párájában számos állat keres eleséget, a tőkés récéken kívül elsősorban sirályok......

......A dankasirály sötét fejfoltja ugyancsak az etológusok kedvence. A párválasztás lázas időszakában megkönnyíti a fenyegetőzést (a világosabb fejfoltú dankasirályokat statisztikailag kimutathatóan több támadás éri), a halfogást azonban igencsak megnehezíti: mintha a kommandósok UV-lila festékkel kennék be az arcukat az éjszakai bevetés előtt. Ezért a nyári szezonban fekete fejű dankasirály nem is halászik, mert a halak messziről kiszúrnák, ilyenkor jár a kommunális hulladékra és az őszi szántásra. A sirálygyerekeknek közel egy év kell, hogy megszabaduljanak a kendermagos játszóruhától, és a hasuk rendesen kifehéredjen: a legtöbb sirályfajnál a fiatalok nem halásznak a nyílt vízen, csak a parti hulladékot szortírozzák.

Az intelligensebb madarak közé tartozik, fiókáit a varjakhoz hasonlóan felnevelhetjük. Amikor megtanul repülni, egyre többet jár el a haverokkal, de a potya kaja és az érzelmi kötelékek gyakran hozzák vissza gondozójához. Brehm szerint idővel a sirálycsapat több tagját is rábeszéli, tartsanak vele, így egyre nagyobb sirályfalka állít be vacsorára. Nem lehet kellemes az az iszonyú visítozás, amit rendeznek, de végül is több százezer honfitársunk Zámbó Jimmy-lemezeket vásárol, pénzért, úgyhogy biztos meg lehet szokni.

 

Virágültetés a Margitszigeten

Népszabadág 2003. május 28.

Elkezdték beültetni Budapest legnagyobb összefüggő egynyárivirág-ágyását. Az ezeregyszáz négyzetméteres margitszigeti Virágoskertben ezen a héten több mint tucatnyi fajta egynyárit ültetnek el, egyebek mellett begóniaféléket, pistikéket, petúniákat, salviákat, díszcsalánokat és kánnákat. A virágokat ezúttal három (koncentrikus) körben rendezik el. A külső körben az úgynevezett babaszínek - a lila, a rózsaszín és a kék - dominálnak majd, a belsőben pedig a tűzszínek, azaz a sárga és a piros árnyalatai. A középső, elválasztó kör fehér virágokból áll majd - tudtuk meg a Főkert szigeti üzemvezetőjétől.
Bíró Borbála kérdésünkre elmondta, hogy a Virágoskert elég feltűnő helyen van, sokan sétálnak körülötte, ezért viszonylag védett: a tolvajok ritkán látogatják.

 

Ízületkímélő futópályát adtak át a Margit-szigeten

Népszabadság 2003. június 12.

kepTöbb mint három kilométer hosszú az egy méter széles gumiborítású út (kép: Népszabadság - Domaniczky Tivadar)

Elkészült a Margit-szigeti futókör, az 5,3 kilométer hosszú pálya új, 3,2 kilométeres, gumiborítású szakaszát Demszky Gábor főpolgármester adta át szerdán a fővárosban - adta hírül az MTI. A városvezető elmondta: a fővárosi önkormányzat 192 millió forintos beruházása része annak a programnak, melynek során megújítják a hétvégenként 40-50 ezer látogatót is vonzó Margit-szigetet. Eddig a vadasparkot, a Palatinus strandot, valamint a déli szigetcsúcs környezetét hozták rendbe. Hozzátette: rövidesen kiépítik a most átadott futókör világítását is.
A főpolgármester szerint a 3,2 kilométer hosszú, 1 méter széles, gumiborítású pályaszakasz nemcsak biztonságos útvonalat, de ízületkímélő sportolási lehetőséget is biztosít a Margit-szigetre járó több ezer futó és kocogó számára.

 

 

Egy pünkösdi vasárnapon nyílt meg az új Palatinus

Népszabadság 2003. június 25. Szerző: Bárkay Tamás

Budapest első szabadtéri strandját, a margitszigeti Palatinust 1919-ben, a Tanácsköztársaság rövid regnálása idején nyitották meg. Egy év múlva a Magyar Országos Véderő Egyleté, a MOVE-é lett az akkoriban még meglehetősen rendezetlen és kezdetlegesen felszerelt fürdőzőhely, amelyet azonban még abban az évben betiltott a rendőrség, mert "oly mohón vette ikepgénybe az agyonnyomorgatott fővárosi közönség, hogy napirenden voltak a vízbefulladások".

kép: Forrás: Budapest fürdői)

Bebizonyosodott viszont, hogy a szabadtéri strandra szüksége van a fővárosi publikumnak - túl a bejáratott gyógyfürdőkön -, ezért a tulajdonos úgy döntött, át-, pontosabban fogalmazva: rendesen megépítteti ezt az elsőt. A munka 1921 augusztusában fejeződött be; a megújult fürdő három medencéjének összes vízfelülete 6500 négyzetméter lett, ehhez jött még egy ötszáz négyzetméteres víztükrű dunai uszoda. Az akkori igényekhez és lehetőségekhez mérten korszerűre sikerült: egy akkortájt született leírás szerint "iskolát csinált."A strandot a harmincas évek második felében ismét átépíttették Janáky István tervei alapján egymillió pengőért. A 4,2 hektárosról héthektárosra bővített, modern öltözőépülettel, új hullámmedencével, megduplázott alapterületű termálmedencével felszerelt, ligetesen parkosított fürdő 1937 pünkösdvasárnapján nyílt meg. A Fürdőügyi Szemle korabeli beszámolója szerint a Palát "használatba vette Budapest, s a Budapesten megforduló idegen vendég. Két hónap leforgása alatt 140 ezer pengőt jövedelmezett az üzem."A Palatinus 1949-ben került Pest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. jogelődjéhez, amely 1958-ban újabb hektárral bővítette a területét.

1968-ban az addig nemenként elkülönített kabinokat családi kabinokként kezdték használni, 1972-ben kibővítették a női meztelennapozót.1974-ben ismét gyarapodott a területe, ezúttal csaknem kilenc hektárral, a Belügyminisztérium szomszédos telkeinek rovására. 1984-ben lábtenisz-, '86-ban minigolfpályát kapott a strand. Ugyanabban az éveben tűz ütött ki a férfi öltözőépületben, ahol szinte minden elpusztult; a biztosító a kár nagy részét megtérítette, de a felújítást és a póttlás csak nagy nehézségek árán tudták befejezni a szezonnyitásra. A vállalat 1987-ben a hullámmedence mögött ötpályás vízi-csúszdát építtetett - ehhez persze külön medencét alakított ki.Az utolsó nagy rekonstrukció tavaly június végén fejeződött be a Palatinuson: az azelőtt töltő-ürítő rendszerben működő medencéi szűrő-forgató berendezéseket kaptak; az átalakítás 1,6 milliárd forintba került. A május elsejétől szeptember 30-ig nyitva tartó strand kilencezer vendéget képes kiszolgálni és szórakoztatni egyidejűleg.

 

Bajszos angyal oltalmában Törzskávéházamból zenés kávéházba - séta a régi Nagykörúton
Népszabadság 2003. június 28. Szerző: Saly Noémi
kep

Margitszigeti kávéház:

A Nagykörútnak a végére értünk ugyan, de kávéházi sétánkat folytatjuk. Hol lehetne ilyenkor kellemesebb, mint a Margit-sziget árnyas fái alatt?

A sziget középkori nevét egy állítólag itt létezett vadaskertről kapta. Borúlátóbb múltba nézők szerint egy régi másoló kéz véletlen vagy tudatos botlása is lehet a dologban: valójában a leprások telepe volt ez, csak betűhiba folytán lett belőle később Insula Leporum, Nyulak szigete.A legrégebbi történetekbe most nem bonyolódunk bele: a csöndes léptű apácák, szorgos szerzetesek világa rég eltűnt a lombok alól. A szigeti vendéglátás története alighanem velük kezdődött. Az első "polgári" kocsmárosról 1796-ból maradt fenn tudósítás: a Margit-napi búcsún működtetett egy lacikonyhát. Ugyanabban az esztendőben lett a sziget gazdája és felvirágoztatója József nádor. 1811-re az ő nyaralója, a kertészlak és a szigetfelügyelő háza mellett már ott állt egy vendéglő és egy táncterem is. A nádor legkisebb fia, József főherceg fúratta azután az artézi kutat, amelyre 1870-ben Ybl Miklós gyönyörű fürdője épült, majd jöttek sorban a nyaralóvillák, a "Kisszálló", két vendéglő, végül 1873-ban a Nagyszálló.

Elődeink egészen 1900-ig, a Margit-hídról levezető kis szárnyhíd megépüléséig csak hajón tudtak idejutni. Négy vidor kis gőzös, a Fecske, a Hattyú, a Sirály és a Sólyom hordta-vitte reggel 5 és este 10 között a gyógyforráshoz zarándokló betegeket és a kirándulókat. Óbuda felől az Árpád-híd megépüléséig a szigetet csónakkal lehetett megközelíteni. (Krúdy emlékezete őrizte meg számunkra a nevezetes révész, Drapcsik nevét, aki az öngyilkosok kimentésében is jeleskedett: egy alkalommal az ellenszegülni próbáló hullajelölt hajadont számolatlan kiadós pofonnal térítette jobb belátásra.)Szegődjünk most Törs Kálmán nyomába, aki útikalauzával 1872-ben vezette honfitársait a látnivalókhoz. "Az első élő alak, melylyel szemünk a szigeten találkozik, a vármegye kék hajduja. Ott áll a hatóság tekintélyes képviselője, hatalmas termetével, varjuszárnyra emlékeztető bajuszával s keresztbe fogott kardjával a kiszálló hid végiben: egy tekintet reá elég, hogy meg legyünk nyugtatva személy- és vagyonbiztonságunk felől. E kék angyal bajuszának védszárnyai alatt nem érhet bennünket semmi veszély...

A kiszálló állomástól jobbkéz felé emelkedik a vendéglő oszlopzatos csarnokával, melyre diszes lépcső vezet. Az izletes modorban, homlokzattal délnek emelt épület három oldalról tágas emelvénynyel van köritve, melyen az étkező vendégek számára asztalok vannak elhelyezve. Asztal, több százra menő, a vendéglő előtti téren is áll, sürü lámpasorokkal elválasztva, kissé távolabb pedig egy négyszegü tágas tér, márványhoz hasonló fehér téglákkal kirakva. Ez a táncztér...... ennek a kis darab földnek itt vasutja is van... Öt csinosan szerkesztett nyári kocsi, nyilt ernyővel, 16 üléssel folyton közlekedik a budai part mentében az alsó vendéglő és a felső kikötő között. Egy-egy erős és virgoncz ló ugy röpiti az embert a sima vágányon, mint akármely kisebbszerü locomotiv.A kis szálloda és a Margit-fürdő között a pesti oldalon is több épület emelkedik. Első ezek között a felső vendéglő, csillárokkal és tükrökkel diszitett termével s körös-körül a tágas, szellős tornáczczal, melynek két vége keresztalakot képez s asztalokkal van megrakva. Az épület és a tornácz magas emelvényen áll s az ott étkező vendégek, kiknek pontos ellátásáról gondoskodva van, végig tekinthetnek a virányos térségen... A vendéglő előtti tér üveg légszesz-lámpákkal van kivilágitva."Az első magyar nyelvű budapesti útikalauz szerzője, Hevesi Lajos 1873-ban ezzel egészti ki a fentieket: "Elegáns gőzhajók közlekednek óránkint a város és a sziget között (oda és vissza 30 krajcár), s a közönséget 15-20 percz alatt annak alsó, félóra alatt pedig a felső kikötőhelyhez szálltják... A ló-vasut végén, Ó-Budával szemben a forrás-ház kapja meg figyelmünket, hol az inni kivánó közönségnek leányárvák szolgálnak.

A Duna felé kénköves zuhatag gyanánt látjuk elömleni az ásványviz tetemes fölöslegét, mely a fül és - orr figyelmét már távolról fölébreszti."Szakadjunk el a gyógyvizes poharakkal szaladgáló leányárváktól, s evezzünk sötétebb és jobb illatú nedűk felé. A két nagy vendéglátóhely, az "alsószigeti" és a "felsőszigeti" 1903-tól jelenik meg a címtárban kávéházként is. Az alsó vendéglő akkori kávésa, Schäfer úr négy esztendővel később valószínűleg meghalt, mert akkortól a felesége vagy a leánya, Ilona vezeti az üzletet, még tz esztendeig. Néhány gazdaváltást követően ugyancsak hosszú ideig bérlő Márkus Imre. A szép épület eredetileg egészen más célra készült: a millenniumi kiálltáson József főherceg vadászati pavilonja volt, a főváros helyezte át a szigetre, majd 1930-ban sajnos lebontották.

Az Ybl Miklós tervezte vendéglőépület azonban - a 30-as évektől Casino néven - megmaradt, átépítéseket és háborút túlélve várta-várja vendégeit. A felső vendéglő és kávéház tulajdonosaként a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság szerepel a címtárban. A legnevezetesebb gazda 1925-től Tarján Vilmos, a New York újságíróból kávéssá avanzsált bérlője volt, aki a szigeti vendéglőt a város legnépszerűbb nyári szórakozóhelyévé tette. "Egy-egy szombat este térképpel a kezünkben helyeztük el a közönséget. Valóságos sztratégiai művelet volt az elhelyezés. Mikor már mindenki ott ült a helyén, én elbújtam a söntésbe, onnan néztem azokat az érkezőket, akik asztalt nem rendeltek... Azért bújtam el, hogy ne nekem személyesen kelljen megmondani, hogy nincs asztal..."Amikor a szálloda felújításával kapcsolatos tervek miatt 1933-ban felmondták Tarján szerződését, egy másik "nyári üzletbe" vágott: a Lukács fürdő éttermét vette át, amely ekkor "inkább tejivóra hasonltott, mint előkelő étteremre". Tarjánt azonban a vendégek ide is hűségesen követték. - Úgy elérzékenyültem az első estéken, mint a gyerek - meséli emlékiratában.Tejivó? No, az volt a szigeten is. Nem is akármilyen. A húszas évektől ott büszkélkedik a címtárban a kávéházak között, Godt Vilmos, majd Vámos Gyula neve alatt. Érdekesség, hogy pár évig mindketten bérelték a városligeti Kolegerszky-kioszkot, más néven Székesfővárosi Kioszkot is. A szigeti "nagyüzem" később a méltóságteljesen hosszú nevű Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. tulajdonába került. (A szigeti és két nagy pesti tejcsarnok mellett ők működtették az Erzsébet téri kioszkot, az egyik városligeti kerthelyiséget és a Császárfürdő kertjét is.)

Nagy nyári kávéházak, sok vendéggel, sok pincérrel, jegeskávéval, fagylalttal, csíkos ernyőkkel, katonazenével... Aztán alkonyattól dzsessz, erősítők nélkül, csak amennyi a hangszerektől és a muzsikusoktól telik... Könyörgök, nem lehetne megint kipróbálni?Utolsó lóvonat (1928-ig) este 10 órakor. A hajókikötőnél tiszteleg egy bajszos angyal. Bánatunkban egészen a végállomásig, a Rudas fürdőig utazunk.

 

Kövek a mederből

Népszabadság 2003. július 19. Szerző: Csordás Lajos

kepA régi díszítmények is szárazra kerültek (kép: Népszabadság - Kovács Bence)

Most, hogy százados rekordokat döntöget az aszály, előbukkant a Dunából az a földnyelv is, amelyre a Margit híd középső pillére épült. A sziget déli csücskénél lesétálva száraz lábbal érhetjük el a pillért, és kényelmesen körbe is járhatjuk. Cipőnk besározódása nélkül lehet átjutni a hídlábban lévő kis alagúton is, amelyet egyébként normális esetben eláraszt a víz.

Utoljára két évvel ezelőtt volt ilyesmire lehetőség. Akkor kaptunk levelet egy olvasótól, aki felhívta figyelmünket a mederből előbukkanó kövekre. A hídról úgy látta, hogy felirat is van rajtuk, s úgy vélte, talán az egykori építők nevei lehetnek ott kőbe vésve. Mire a levelet megkaptuk, a víz újra elöntötte a hídláb körüli földnyelvet, s két évig nem is engedte, hogy közelebbről utánajárjunk olvasónk felvetésének.A napokban azonban végre lehetőség adódott erre. A pillér mellett járdaszéles, száraz földsávon jutottunk be a híd alól messzire kinyúló földnyelvre. Még jól láthatók voltak az újjáépítéskor, 1945-ben levert fenyőcölöpök csonkjai, s körben a keszonlemezek maradványai is.

Nem kellett sokat keresni a feliratos köveket sem. Hiszen a hídláb körül mázsás, faragott kődarabok hevernek a homokban. A legnagyobb hasábon messziről látszottak a bevésések. De sajnos nem az építők nevei, hanem a közelmúltbeli aszályok idején itt járt kíváncsiskodók emléksorai. Alig lehetett kiolvasni őket, mert a folyó sodrása néhány év alatt is megkoptatta a neveket a puha kőben. Ilyeneket sikerült például kisilabizálni: STEF.LIK LÁSZLÓ vagy IMECS PISTI. És több dátumot, melyek alapján szinte össze lehetne állítani az aszályos időszakok kronológiáját: 1983. IX. 11., 1990. II. 10., 1992.A feliratoknál azonban sokkal érdekesebb, hogy mik is lehettek ezek a faragott kövek. Az egyik alakjában például tökéletesen felismerhető egy korona. A másikon egy rózsamintázat. A harmadik valami keretnek vagy talapzatnak a darabja lehetett. És a feliratos, nagy kő talán egy obeliszk volt valamikor. Megkérdeztem a hídmestert, mit tud róluk. Szerinte ezek a híd régi díszítményei voltak. Archív képekről néhányat be is azonosítottunk. A Zichy Mihály-féle metszeten, mely a Híd-avatás című Arany-balladához készült, jól láthatók fent, a híd erkélyén az obeliszkek. De a pillérek fölött például mindenütt volt valaha koronás címer is. A folyó homokjában heverő kőkorona talán az egyik címerről való. A háború utáni helyreállításkor ezt a jelképet nyilván nem tartották szükségesnek, ekkor kerülhetett a folyómederbe. Érdemes megnézni.

 

Víztornyok és "hidrogombócok"
kep
Népszabadság 2003. augusztus 4.

Margit-szigeti víztorony-belső (kép: Népszabadság - Sopronyi Gyula)

Amikor 1913-ban átadták a Margit-szigeti víztornyot, csodájára járt a város. Nemcsak méretei és impozáns megjelenése miatt, hanem azért is, mert építészeti különlegesség volt: az első vasbeton-technológiával készült épület. A Zielenszky Szilárd tervei alapján emelt víztornyot hitetlenkedve nézték az akkori öreg és tapasztalt építészek, ők még jobban bíztak a kőbányai mészkő szilárdságában, mint a szürke masszába dermesztett vasak teherbírásában. A torony azonban felépült, állt, és ott magasodik a szigeten lassan egy évszázada. Legfeljebb eredeti funkciója lett a múlté.

Budapesten van vagy negyven víztorony. Igaz, ezek közül eredeti rendeltetésére alkalmas, közüzemi, vagyis a vízellátást szolgáló építményt a vízművek kilencet tart nyilván. És ezekből is csupán háromnak van ma is szerepe egyes városrészek vízellátásában. A víztornyok többsége nem egyéb, mint építészeti érdekesség, különböző korok mérnöki és művészeti stílusának lenyomatai.Ma már azt sem lehet pontosan tudni, hogy melyik volt Budapest első ilyen műtárgya. (A szakemberek tiltakoznak az épület megnevezés ellen.) A források szerint az elsőt még 1880-ban adták át a Stefánia úton. Szolgálta a várost, túlélt két világháborút, aztán valamikor az 50-es években felrobbantották, mert kellett a hely a Népstadionnak. Hasonló véget ért egy, az előző század elején, az 1900-as években az Ihász utcában emelt víztorony, amely 1968-ig vett részt a főváros vízellátásában, aztán fenntartója, a vízmű felrobbantotta.

Ma már csak képeken látható az a torony, amely valaha a Józsefvárosban, a szeszgyár területén állt. A 25 méter magas, négy, egyenként nyolcvan centiméter átmérőjű betonpilléren nyugvó hengert 1998 novemberében repítették a levegőbe a közelben lévő gyárkéménnyel együtt.A víztornyoknak van múltjuk, történetük, jelenük és jövőjük. A víztornyok születnek, élnek, és meghalnak. Szerencsés esetben átalakulnak, olyan funkcióváltáson esnek át, amelyben újjászületnek. Ha másra már nem is jók, azért emlékeztetnek a város építészeti kultúrájára, és látványosságot kínálnak. Úgy, mint az ipari műemlékként számon tartott Eötvös úti műtárgy a XII. kerületben. Az ugyancsak Zielenszky Szilárd által tervezett, 1913-ban átadott, harminc méter magas építmény valaha Buda magasan fekvő részeinek vízellátását szolgálta.A régi víztornyok többsége a főváros vízhálózatának átalakulása után feleslegessé vált. Az elmúlt évtizedekben az enyészeté lettek, és csak néhányuk, szerencsére az építészetileg legértékesebb reinkarnálódott. Van, amelyik galériaként, kilátóként, és van, amelyik lakásként nyert új értelmet.

A talán legismertebb, Margit-szigeti tornyot utoljára 1983-ban újították fel. Néhány évvel később a főváros pályázatot írt ki, hogy jelképes összegért - mindössze száz forintért - eladja az épületet. A pályázaton nyertes alapítvány végül nem vehette meg a tornyot, de bérleti jogot szerzett rá. 1986-ban a 24 méter magasan lévő kupolateremig megnyitották, azóta - kisebb-nagyobb tulajdonviták kereszttüzében - galériaként üzemel.Egy mátyásföldi építménynek is sikerült megmenekülnie. Az 1900-as évek elején az akkori Ó-Mátyásföld nyaralóinak ellátását szolgálta a torony, de a hetvenes évekre feleslegessé vált. Az önkormányzat, amelynek tulajdonába került, nem tudott mit kezdeni az évről évre romló állagú épülettel, amit végül éppen a pénzhiány mentett meg a pusztulástól. A torony lebontásának költségeit ugyanis nem tudta volna viselni a helyhatóság, ezért inkább eladta. Az 1995-ben kiírt pályázatot végül egy építész-belsőépítész házaspár nyerte meg, és ők pénzt, időt és fáradságot nem kímélve újjávarázsolták a csaknem negyven évig elhanyagolt műtárgyat. Lakásként és irodaként működő víztornyukat ma már sokan irigylik tőlük.Persze vannak műtárgyak, amelyek a legkisebb mértékben sem mozgatják meg az emberek fantáziáját. Minden korszaknak, építészeti irányzatnak megvoltak a maga víztornyai. Ahogyan az épületek egyre sematikusabbá váltak, úgy csupaszodtak le a víztornyok is.

A hetvenes években kezdtek feltűnni olyan, inkább ufókra emlékeztető, csupán piros-fehér csíkokkal díszített, fejnehéz betonmonstrumok, amelyek azon kívül, hogy biztosították a víznyomást, másra nem voltak alkalmasak. Gyönyörködni ugyanis a legkevésbé sem lehetett bennük. Ma is legfeljebb érdekesek.Például a Margit-sziget víztornyától éppen annyira különböznek, mint egy tízemeletes lakótelepi panelház a Parlament épületétől. A szocreál korszakot idéző tornyok a külvárosokban épültek, együtt a nagy lakótelepekkel. A XXI. kerületben, a Baross utcában, Pestlőrincen a Lakatos utcában vagy a XXII. kerületi Dűlő utcában egyfajta típustervek szerint emelték a kizárólag vízellátásra alkalmas tornyokat.Mint kiderült, ezeket is lehet szeretni. A víztornyokban az a legérdekesebb, hogy gyűjteni is lehet őket. Van múltjuk, vannak műszaki paramétereik, van gazdasági hasznuk, és van helyük a világhálón. Rajongójuk is akad. Ilyen Lánczi András, aki - mint ez a víztorony.hu honlapról is kiderül - megszállottan kutatja fel a főváros és az ország víztornyait. A honlapon több száz fényképet gyűjtött össze a műtárgyakról, és mindenkit arra biztat, hogy keresse a környezetében fellelhető víztoronyemlékeket. Rajongásával nem áll egyedül, sokan csatlakoztak hozzá, hogy segítsék feltérképezni az ország víztornyait. Ezzel szemben Lánczi András arra kéri honlapján a segítőit, hogy ne küldjenek több képet a mindenhol fellehető - oszlopra ültetett - "hidrogombócokról".Ezek ugyanis más lapra tartoznak.

 

Margit híd, apáról fiúra

Népszabadság 2003. augusztus 5. Szerző: Cs. L.

kep(kép: Népszabadság - Domaniczky Tivadar)

Némi keresgélés után lehet csak megtalálni a Margit híd őrének irodáját a Bem rakpart 55. szám alatt. Itt ül, ha szolgálatban van Fazekas Imre, a hídmester. S itt lakik, az iroda mögötti szolgálati lakásban. Apjától örökölte: otthonát is, állását is.
Régi, indigókék füzetet tesz elém. Még az öreg kezdte benne a bejegyzéseket. Például az egykori hídőrökről: "1928- 1948-ig Fischlik József volt a hídmester a hídon. Nyugdíjazták 30 éves szolgálat után" - írja. Bár én csak húsznak számolom. "1948. augusztus 20-tól Király József volt a hídmester, majd halála után átvettem a Margit híd kezelésének felügyeletét" - írta Fazekas János. Ez az átvétel 1950. augusztus 21-én történt.A híd történetéről is érdekes adatok szerepelnek a megsárgult oldalakon. Például az, hogy a pilléreket 1933 és 1935 között déli irányban 3 méterrel kiszélesítették. Ekkor a gyalogjáró addigi tölgyfa padlója beton lett, de a kocsipályán maradt a fakockás burkolat. Aztán itt áll percre pontosan felrobbantásának ideje: 1944. november 4., szombat délután 1 óra 20 perc. Majd pedig ez: "Az orosz Manci híd átadva a forgalomnak 1945. áprilisban - jég elvitte - lezárva 1946. jan." Azután: "A Manci pontonhíd 1946. máj 12-én átadva. 1947 decemberig volt." "1947. november 16-án, a felrobbantás után (2 évvel) egyirányú villamos közlekedésnek és gyalogközlekedésnek adták át a hidat." A teljes átadás nincs bejegyezve: 1948. július 31. Ezzel együtt teljes a történet.

Nyilván könyvekből is kibogarászhattuk volna ezeket az adatokat, de ennek az indigókék füzetnek varázsa volt. Ezek itt megélt beírások. Farkas Imre 1978-ban vette át az őrséget, huszonöt éve. Ő is vezet egyébként egy nagy, barna spirálfüzetet mindenféle számokkal. De az már inkább csak munkanapló, rubrikákba bejegyzett számokkal. Egy másfajta hídtörténet. Nemrég elhatározta, számítógében megírja a két és fél évtized eseménynaplóját, egy része már kész is van. Kiolvasható lesz belőle, hogy mikor ütközött a budai 1-es mederpillérnek az osztrák Pc Lavel hajó: 2001. X. 3-án.De az igazi az az indigókék füzet volt. Egyszer jött valaki, hogy a nagyapja itt hídmesterkedett az 1910-es években. De Faragó Imre nem írta be a nevet a füzetbe, pedig akkor most tudnánk, ki volt Fischlik hídőr elődje. Most kicsit bánja.

 

Tűz a Margit hídon Népszabadság 2003. szeptember 15.

kep(kép: Népszabadság - Teknős Miklós)
Eddig ismeretlen okból kábeltűz keletkezett tegnap délelőtt a Margit híd szigeti lejárójánál lévő aluljáróban.
kep

 

(kép: Népszabadság - Teknős Miklós)

Az aluljáróból sűrű füst gomolygott, a tűzoltóság nagy erőkkel vonult a helyszínre. A tűzoltók biztonsága érdekében áramtalanítani kellett az egész hidat, így másfél órán keresztül nem közlekedett a 4-es, 6-os villamos. Az elektromos kábeleken kívül megsérültek a híd alatt átfutó gázvezetékek is, ezért a gázművek szakemberei is vizsgálják a helyszínt. A villamosforgalom délután egy órakor újraindulhatott, addig a pótló buszok közlekedtek az Oktogon és a Moszkva tér között. A tűz okát eddig még nem sikerült kideríteni.

 

 

Margit szemei lecsukódnak - LELAKOTTAN -
Népszabadság 2003. október 28. Szerző: Kálmán Attila

kep(kép: Kováts Zsolt)

Miféle lélek, ki vétve tesz, s miféle, ki ellene nem tesz? Miféle hely, mi körbevesz, miféle csúf csőd, ha a híd nem összeköt, csak összetör - lelkeket? Óh Városlakók, Ti, kik egykoron Margitnak átkelőt emeltetek, hogyan taszíthatjátok mélybe most? Egyikőtök hogyan piríthat arcunkra, midőn őrült agy vezeti ecsetjét, s Te másik, hogyan tűrheted a gyötrő kínt? Tiltani persze nem lehet, támogatni vétek, tűrjük hát - egyre türelmetlenebbül. A híd így is ezer sebből vérzik, lassan minden arcfesték (főként e romboló) kevés már, hogy ráncait eltüntesse. Öreg, rozsdásjárású. Illendőbb bánásmódot érdemelne, hiszen vállán visz minket át nap nap után Pestről Budára vagy vissza. Ő cipeli terhünket, mi meg csak rápakolunk egyre többet. Ha majd összerogy egyszer, már ne sírjatok - saját kezetek pusztít rajtatok.Az öreg hölgy szoknyája sok mindent elbír, de minden zseb megtelik egyszer. Margit szemei lassan lecsukódnak.

 

Futópálya a Margitszigeten

Gumival vagy gumi nélkül Magyar Narancs 2003. október 23. szerző: Linder Bálint

Részlet a cikkből:

Nyár elején adták át a Margitszigetet ölelő futósáv első, 3,2 km-es szakaszát, a 192 millió forintból megvalósított fővárosi beruházás azonban vegyes fogadtatásra talált. Az ott edző atléták és trénereik például nagy ívben elkerülik az izületek kímélésére lefektetett gumicsíkot, szerintük a pudingszerűre sikeredett matéria lefékezi a mozgást, rendszeres használata pedig egészségtelen lehet. Az illetékes hatóság nem tud arról, hogy a pályába épített termék használatára építőipari-műszaki engedélyt kértek volna.

 

Képeskönyv a Margit-szigetről

Népszabadság 2003. november 24. Szerző: Cs. L.

Színes, szép album jelent meg a Margitszigetről a húszéves fennállását ünneplő Budapesti Városvédő Egyesület kiadásában. Az Adalékok a Margit-sziget történetéhez című kötet az egyesület Adalékok... sorozatába illeszkedik - ez a tizenegyedik darabja -, bár formailag eltér az eddig megszokott, alig illusztrált, fekete-fehér, vaskos kerületfeldolgozásoktól. Az információs anyag helyett ebben a képek szerepelnek nagyobb hangsúllyal, de adatokat is kapunk persze bőven. Például a sziget eddigi érdekes elnevezéseit: volt Urak, Nyulak, és a török korban Lányok, később Palatinus szigete - utóbbi azért, mert 1790-től a nádor birtokolta. Mindezek mellett a Margit-sziget elnevezés a XIV. századtól kezdve ismert.

Történetét régi térképmásolatok, metszetek, képeslapok és mai felvételek kísérik. (Kár, hogy az elpusztult kisszállóról, erről az irodalmi kegyhelyről, ebbe az albumba sem került kép - pedig jó lett volna végre megmutatni.)

A história felidézése mellett a kötet célja a mai sziget bemutatása. Minden létesítménye, építménye külön fejezetként szerepel, nemcsak a hotelek, a kolostorromok, a fürdők, de a szobrok, a kutak és a mai csónakházak is. Az eligazodásban a könyv végén részletes, nagyméretű térkép is segít, amely feltünteti például a művészszobrok pontos helyét, a sétányok alig-alig használt nevét.

Az Adalékok...eddigi köteteiben lelkes városvédő amatőrök írták a szócikkeket. E könyv szerzője két szakember: Végváry Annamária építész és a nem rég elhunyt műemlékes, Dercsényi Balázs. Hasonló jellegű munka utoljára a hatvanas években látott napvilágot a szigetről, azóta pedig történt ott jó néhány változás: sajnos nem csak jó.

 

Csendes sziget

Népszabadság 2004. augusztus 13. Fotó: Kovács Bence


kep

Kissé eklektikus képet mutat a Margit-sziget így hétköznap délután: málladozó hídláb és virággal borított sétautak, térképes turisták és őslakos hajléktalanok, füvön görkorcsolyázó gyerekek, és elnyűtt, színes magazinokat olvasgató nagymamák váltogatják egymást. Meg persze a némi viszonylag egyedüllétre vágyó párok. De így sincs tömeg, a bringóhintók mellett csak egy-két busz jár erre, a szomszédos plázs sem hangos még ilyenkor, vagyis teljes lehet a nyugalom. A hely a szabadtéri színházi előadások mellett sportolásra, beszélgetésre, kisgyerekes programokra tökéletes, és persze ott a híres-neves Palatinus, bár ha jobban meggondoljuk, az egész sziget egy nagy strand. Csak nem mindenhol lehet fürdeni.

 

Póniló és Sandokan

Népszabadság szerző: Serfőző Melinda 2004. augusztus 13.

A Margit híd felől közelítve az első, ami szembetűnik, hogy a híd aluljárójának falán a graffitiréteg valószínűleg vastagabb, mint a több helyen málladozó vakolat. A kopott oldallépcső sem mutat jobban, az embernek az jut eszébe, vajon maradt-e még vas a rozsda alatt. Az ingyen strandolókat az sem zavarja, hogy fél Budapest megfordul a fejük fölött. Dívik a topless, sőt.

Végre elérjük az első árnyékot adó fát/buszmegállót, és keresnénk valamiféle eligazító táblát - elhatároztuk, hogy nem a fél nyarat a szigeten töltő szemével járjuk végig a szigetet, hanem megpróbáljuk kideríteni, mit tud csinálni egy erre tévedt turista. Információ gyanánt azonban csak egy gazzal benőtt, rozsdás kis táblát találunk, rajta egy i betűvel - valaha nyilván a mellette meredező két csövön függött a térkép. Kicsit távolabb egy Budapest-Margit-sziget felirat közli, hogy megérkeztünk. Az utak tiszták, sok a virág és a pázsit sem száraz. Rögtön megértjük, miért nem ég ki a fű, amikor egy orvul elhelyezett locsoló majdnem a nyakunkba zúdít némi vizet. A hatalmas, zenélő szökőkútnál megállunk egy kis Mozartot hallgatni, és már kezdjük elhinni, hogy a fröcskölő körül letelepedett szerelmespárok és kisgyerekes családok idillje tényleg létezik, amikor egy, a szomszédos bokrot épp illemhelynek használó hajléktalan visszarángat minket a földre.

A szökőkút mögötti lepukkant egykori étterem még inkább a realitás felé terelget minket: a falakról mállik a festék, a szabadtéri színpad üres, az ablakok bedeszkázva. Szemben vele egy ugrálószőnyeg szőnyeg, hivatalos nevén trampolin. Hívogatja a fölös energiával küzdőket, és használatához még jó tanácsokat is adnak, bár ránézésre nem tűnik túl nehéznek fel-le ugrálni. Talán egyszerűen csak kinőttünk abból a korból, amikor ez még vonzó mulatság lehet - ezt látszik megerősíteni, hogy csupán néhány 8-10 éves gyerek szeretne bejutni. Meg persze egy nagymama, de ő csak azért, hogy karnyújtásnyira legyen a legkisebb unoka mellett. Sportolni egyébként tökéletes a sziget. Elég egy fél óra tekerés a sétabringóval, néhány kör biciklivel, görkorcsolyával, vagy egy-két kör a gumialapú futószőnyegen. Ismerősök egybehangzó állítása szerint ez utóbbi a legjobb, pasizós/csajozós helyszín, persze csak ha az ember már eléggé kondiban van ahhoz, hogy beszéljen is, miközben lefutja a több mint öt kilométeres kört. De akkor sem árt a jó fizikai felkészültség, ha az ember kulturális program közben szeretne hódítani: a szabadtéri színpad víztornyában lévő kiállítás megtekintéséhez majd kétszáz lépcsőfokot kell megmászni. Igaz, ezzel a lendülettel már majdnem a kilátó tetején vagyunk, de panoráma gyanánt csupán néhány fa koronája, meg az óbudai és az angyalföldi lakótelep szolgál. Arra mindenesetre jó volt a sétánk, hogy megtudjam, létezik (vagy létezett) egy, a fiatal kezdő vezetők biztonságáért küzdő szervezet, amelynek két matricáját is megtaláltuk a csigalépcsőn lefelé jövet.

Bár elmegyünk egy fűvel benőtt homokozó meg egy üzemen kívüli, törött, céltáblának használt szökőkút mellett, a sziget azért még mindig a kisgyerekes családok paradicsoma. A nemrég felújított vadaspark még ebben a nem túl baráti időpontban is teli van látogatókkal. A panelházak között felnövő csemeték itt végre testközelből láthatnak egy-két vad- és háziállatot. A szarvas, a kacsa és a gólya persze nem túl egzotikus élőlények, de lehet pónilovagolni, találkoztunk egy éppen faroktoll nélküli pávával, és néhány különleges, hatalmas gatyás-búbos tyúkkal és kakassal is. Ezenkívül a baráti árakkal dolgozó büfében olyan nyalánkságok várják a gyerekeket, mint a Sziget- vagy az Álomcsoki koktél. A gyerekesek másik célpontja a szálloda melletti, vízeséssel tarkított tavacskák együttese lehet, csupán arra kell vigyázni, hogy a gyerek ne akarjon kézzel kipecázni egy-két aranyhalat - ott jártunkkor erre történt kísérlet.

Szent Margit egykori lakhelyének romjai felé haladunk tovább, amelyről olvasható némi ismertető, és még több információval szolgálhatnak az éppen ott dolgozó régészek. A zenélő kútnál viszont csak magyar nyelvű feliratot látunk, így valószínű, hogy sokan úgy állnak tovább, hogy meg sem hallgatják a szabadtéri koncertet. A kutat használják, és olyan is akadt, aki leleményesen a vízsugár alatt hűtötte az üdítőjét.

A Palatinust ezúttal csak kívülről néztük meg, és belehallgattunk a tíz évvel ezelőtti diszkóslágerekbe, majd jót nevettünk, amikor az egyik bringóhintó még korábbi korszak iránt ébresztett nosztalgiát. Az elején ugyanis ott virított: Sandokan. Ezután következett a palánkjegyes éjszakai fürdőzések története, és máris rájöttem, mire jó a sziget egy átlagos hétköznap délután: beszélgetni.

Szabadidő: Bringóhintót félórára 1200, egy órára 2000 forintért lehet kölcsönözni. Az osztrákok rosszabbul járnak, az elektromos autóért 2700 és 3900 forintot kell kiperkálni. Az ugrálószőnyegen öt perc 250 forint, egy kör pónilovaglás 200 forintot kóstál. A strandbelépő felnőtteknek 1500, kabinnal 1900 forint, gyerekektől 1300-at kérnek. A hét óráig nyitva tartó, 11 medencés fürdőbe este öt után 1300 forinttért lehet bemenni. Ha elfelejtettünk fürdőruhát vinni, a strand előtt ezerért-kétezerért vehetünk, a sapkákat 1500-ért adják. Amennyiben megtetszett a sziget, és az otthoniakat képeslappal akarjuk meglepni, darabja 90 forint.Nyalánkság: A vattacukor adagja 250 forint, egy cső főtt vagy egy liter pattogatott kukorica 180, egy jégkrém 200-350 forint. Többféle ízesítésű palacsintát is láttunk, darabja 110 forint.Ital: A sört elég változatos áron mérik, korsója 250 és 400 forint között mozog. A vadaspark gyermekkoktéljai 250 forintba kerülnek, ásványvizet 220 forintért láttunk. Aki elég leleményes, az utóbbi helyett a több helyen fellelhető és általában működő ivókutakat is választhatja.

 

Megújuló Margit-szigeti múlt - Feltárás közben tekinthető meg az ősi rom

Népszabadság 2004. szeptember 3. Fotó: Kovalovszky Dániel kep


Élő kiállítás mutatja be a helyszínen a Margit-szigeti domonkos rendi kolostor és királyi udvarhely romjainak feltárását.

A főváros finanszírozásában folyó évtizedes helyreállítás eredményeit összegző tárlatot tegnap nyitották meg. Miként a kiállítás is mutatja, napvilágra került az ismert épületrészek teljessége, ezen kívül a templomtól északra és keletre ismeretlen palotarészletek is felbukkantak.

A rommező épületeinek funkcióját magyarázó térkép és rajzok segítik a látogatót a régmúlt épületeinek felidézésében. A feltárásnak még nincs vége. E kiállítás szerves része a most folyó ásatások és restaurálás helyszíni bemutatása. Az érdeklődők szeptember végéig, ha az időjárás engedi, október elejéig "élőben" figyelhetik a régészek munkáját.

 

Margit híd: terv van, pénz nincs - Jövőre felújítják a több mint százéves szigeti lejárót?

Népszabadság szerző: Kálmán Attila 2004. szeptember 10.


A híd legutóbb 1978-ban esett át nagyfelújításon.
Elképzelhető, hogy jóval a Margit híd nagyfelújítása előtt, akár már jövőre hozzákezdenek a szigeti lejáró százéves acélszerkezetének javításához.

Az elmúlt napokban ismét reflektorfénybe került a Margit híd - szakemberek és politikusok szerint is - rossz állapota. Sietnek azonban hozzátenni: nincs szó életveszélyről, folyamatos az ellenőrzés, s ha indokolt, lezárják. A Margit híd hirtelen "kiesésétől" összeomlana a főváros közlekedése. A műtárgy legutóbb 1978-ban esett át nagyfelújításon, ciklusideje tehát már két éve lejárt. Vajda Pál főpolgármester-helyettes ismerte el ezt korábban lapunknak. A jelenlegi árakon számítva 5,5 milliárd forintos hídfelújítást, amely önmagában felemésztené Budapest egyéves rekonstrukciós keretét, leginkább azért "késleltetik", mert mindenki bízik benne, hogy 2006 végére megépíti a kormány az új északi, M0-ást. Vajda azt is kijelentette: ha a jelzett határidőre nem készül el az új Duna-híd, Budapest 2007 elején akkor is megkezdi a Margit híd nagyfelújítását. Mindehhez persze tudni kell, hogy a Pest és Buda közötti forgalomban minden ötödik gépkocsi az Árpád hídon, minden harmadik a Margit hídon közlekedik.

Állapotának rohamos romlása egyébként szabad szemmel is látható. A legkritikusabb talán a szigeti lejáró alatti ívacél-szerkezet állapota, számos pontja gyakorlatilag teljesen átrozsdásodott..

A szakemberek nem tartják kizártnak a Margit-szigeti lejáró felújításának mielőbbi megkezdését: a pályatest alatti acélszerkezet javítása, a tartók szakaszos cseréje akár már jövőre, a forgalom korlátozása nélkül megtörténhet. Indokolt is lenne, hiszen a szárnyhíd, s annak vasbetonlemeze elmúlt százéves - tudtuk meg Ramotsáné Menyhért Ágnestől, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának csoportvezetőjétől, aki elmondta, a szakemberek, így a hídmester és a mérnökök rendszeresen figyelemmel kísérik a Margit híd állapotát. Emellett felülvizsgálata évente megtörténik, tavaly pedig megejtették a jogszabály szerint a Duna-hidakra kötelező fővizsgálatot. Külső szakcég végezte, s kiterjedt minden szerkezeti elemre. A statikus mérések, különböző ellenőrzések alapján úgynevezett hibatérkép készült, s meghatározták az elvégzendő feladatokat. E szerint egyelőre a hidat nem kell lezárni, ám az állapotváltozás százszázalékosan nem jósolható meg. Jelenleg - a villamosvágányok felújítása mellett - az üzemeltetéshez szükséges, hídszerkezet alatti munka folyik. A legkritikusabb helyeken pedig folyamatos a vasbeton pályalemez megerősítése.

A csoportvezető szerint jövőre megkezdődik a nagyfelújítás előkészítése, illetve terveztetése, ezzel párhuzamosan pedig a közlekedéstechnikai szervezés. Bár sok mindentől, így a leendő új északi híd átadásától is függ, de a mostani elképzelések szerint a munka félpályás lezárással történne. A hídon csak a tömegközlekedésnek biztosítanának átkelést.


A Margit híd rekonstrukciójának költségeit növeli, hogy visszakapná műemlék jellegét, például a pillérszobrok újbóli kihelyezésével, illetve pótlásával, ami speciális megoldásokat igényel, csakúgy, mint a szigeti lejáró és a híd forgalmi rendjének átalakítása, például önálló buszsávok kijelölése.

 

Új gazdák a Margit-szigeten

A terület privatizációjának lehetősége bujkál az eladó klubházak, gazos pályák között

Népszabadság • Csordás Lajos • 2006. június 2.

A Margit-sziget 96 hektárja kilenc helyrajzi számon van bejegyezve. A földtulajdon körülbelül 10:1 arányban megoszlik a főváros és az állam között. Időnként felmerül a veszélye annak is, hogy a sziget egy-egy része magánkézbe kerül.

A kilencvenes évek közepén a bíróság a margitszigeti Casino épületét a hozzá tartozó területtel együtt a Taverna Rt.-nek ítélte. A főváros felülvizsgálati kérelme és a Legfelsőbb Bíróság döntése kellett, hogy a földterület Budapesté maradhasson. Ha nem így történik, ma már talán a sziget fele magántulajdonban volna. Most a szigeten két honvédségi villa eladó a földterülettel együtt: a volt "tábornoki üdülők".

Egy szigeti sétán szinte ismeretlen helyeket fedezhetünk fel. Lerobbant, nem használt épületeket, rejtélyes sorsú klubházakat, felgazosodott teniszpályákat, gondosan lezárt nyilvános vécéket. Ott találjuk például a Pest felőli parton a Sirály ifjúsági hotelt és klubházat. Az 1936-ban épült Sirály az Építők és az MTK kajak-kenu szakosztályának közös klubháza volt. Az utóbbi években ifjúsági szállóként is működött. Idén kormánydöntéssel került a VII. kerület tulajdonába, amely a használati jogot 49 évre a Kajak-Kenu Szövetségnek adta, s így a sporté marad az épület. Az Építők MDKC kajakozói és kenusai használják továbbra is az alsó szintet. A VII. kerület az emeleten erdei iskolát hoz létre, s 200 millió forintot költ az épület felújítására.

A Sirály klubház után honvédségi terület következik: egy csomó gazos teniszpálya, s egymás mellett két nagy, panziószerű épület. A bizonyos "tábornoki" üdülők, amelyek elhanyagolt kertjében bujkál a Margitsziget magánosításának réme. Az egyik épületen a HM ReCreatív Kht. feliratot olvashatjuk, a másik pedig a Margitszigeti Európa Ház nevet viseli, északi oldalán az Európa Grill Kert maradványaival. Az utóbbi épület volt egyébként a háború előtt a "sok dicsőséget elért" Hungária Evezős Egylet valaha gyönyörű klubháza.

Északabbra, a híres apácakolostor romjain látszanak a gondoskodás jelei. A főváros négy éve neogótikus kútházat építtetett a kolostorudvarba, járólapokat rakatott a kerengőbe, megmagasíttatta a kolostortemplom szentélyfalát. A romoktól északra találhatók a legnagyobb szállodák: a Danubius tulajdonában lévő Thermal Hotel és a mellette lévő Nagyszálló. Területük a fővárosé.

A budai oldalon dél felé először a Bodor-kút, majd a sziget legnagyobb bringókölcsönzője, a Bringóvár következik, mellette a halastó és a vízesés. Továbbsétálva a XIII. kerület napközis táborához jutunk. A tábor gondozott, egyáltalán nem mondható a sziget szégyenének. Annál inkább tőszomszédja, az egykori UTE-tenisztelep, melyen nyolc éve nem pattogott teniszlabda, pedig a centerpályáján egykor Davis-kupa-meccseket játszottak. Sorsában változás ígérkezik: a főváros bejelentette igényét a területre, melynek kezelője eddig a Belügyminisztérium volt. Az ügyben kormánydöntés várható. Ha a főváros megkapja, a Margit-szigeti Atlétikai Centrum lesz az üzemeltetője.

A szebb napokat látott teniszcentrum mellett kezdődik a hosszan elnyúló Palatinus. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. tulajdona. Parkja rendezett, medencéi újszerűen kéklenek. Látszik, hogy négy évvel ezelőtt felújították. A sziget közepén a víztorony és a szabadtéri színpad áll közös telken, bár a kezelőjük más. A műemlék víztorony a Fővárosi Vízművek tulajdona, bérlője a Gönczöl Alapítvány.

Az 1911-ben épült vasbeton szerkezet felújításra szorul. A színpad 1938-ban épült, jelenleg a Szabad Tér Színház kezeli, s a nemzeti fejlesztési tervben szerepel a felújítása, többek közt a színpad mögötti bódénegyed megszüntetése, s egy új kiszolgálóépület felépítése.

A sziget egyik meghatározó létesítménye a Hajós Alfréd Sportuszoda. Tulajdonosa az állam, kezelője a Nemzeti Sportközpontok nevű intézmény. A névadó olimpiai bajnok tervezte, 1930-ból való épület nyomán a Bauhaus a sziget építészetének egyik domináns stílusa lett. Az uszodát öt éve, a 2001-es budapesti Európa-bajnokságra újították fel.

A 2006-os Eb-re viszont bővíteni is kell: ez a Vörösmarty kertmozi és a sportuszoda közötti területen zajlik, egy L alakú parcellán, amely valamikor játszótér volt. Most nagymedence és műugrómedence épül ide.

Az építési terület ölelésében, a parton két régi épület található a harmincas évekből. A nagyobbik 1938-ból való, a Lipótvárosi Kaszinó sportházának épült. Ma a Főkert Rt. Margit-szigeti központja, s itt kapott helyet a szigeti rendőrőrs is. A házra is, kertjére is ráférne a felújítás. A másik épület 1941-es, a Pénzintézeti Központ klubháza volt. Jelenleg a sziget evezőséletének bázisa. A Sporthivatal tulajdona, melytől a Danubius Nemzeti Hajós Egylet bérli. A part menti két úszó csónakház is az övék, ezért olvasható oldalukon a DNHE felirat.

Az uszoda bővítési területe mellett található egy kis, alig ismert szálloda is, a Hotel Margit-sziget. Üzemeltetője egy magánszemélyekből álló társaság. Az épület szintén a harmincas évekből való, 1938-as, az Országos Földhitelintézeté volt. Méretre épp elegendő ahhoz, hogy jól érezze benne magát egy vízilabdacsapat, ha a szigeten edzőtáborozik. Mellette található az ásványvízüzem Vidor Emil tervezte, Bauhaus épülete. Itt palackozzák a Margit-szigeti Kristályvizet. Az üzem tulajdonosa 1993 óta a Pepsi.

A sportuszoda főbejárata előtti parkban nemrég nyílt a sziget legjobb játszótere. A játékok közelében bekerített kis, hatszögletű épület a déli forrásház. Itt buzog a Magdolna I. forrás. Vizét a Lukács fürdőbe és a Palatinusra vezetik. A sziget legnagyobb sportlétesítménye a Margit-szigeti Atlétikai Centrum, ápolt focipályával, klubházzal. Ez tartja karban a Margit-szigeti futópályát is, melynek a parton körbefutó gumiszőnyege tavaly készült el teljes egészében. A centrum a déli szigetcsúcson birtokba vette a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium volt klubházát és teniszpályáját.

A Margit hídi bejárónál a régi vámházakat szeretné visszaépíteni egy vállalkozó a kishíd két oldalára, az eredeti tervek alapján. Az ötletet az engedélyező hatóságok jónak is tartják, csak a funkcióban nem egyeztek még meg. Nyugalom, vámot azért nem fognak szedni.